eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP), Guy Verhofstadt, az európai liberális pártcsalád, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE), Ska Keller, az Európai Zöld Párt és Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) listavezetője az európai parlamenti választásokra (b-j) az Unió helyzete című firenzei konferencián 2019. május 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Claudio Giovannini

Magyarország is szóba került a csúcsjelöltek vitáján

Több nézetkülönbséget is megfogalmazott az Európai Néppárt és az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje a tegnapi televíziós vitában. Manfred Weber és Frans Timmermans a többi között a klímaváltozásról és a migrációról is beszélt. Szóba került Magyarország is.

Az ARD német országos televízió választási műsorában kedd este 130 választópolgár tehetett fel kérdéseket a két csúcsjelöltnek. Az összesen 90 perces vita végén a lengyel, a magyar és a román kormány tevékenysége is szóba került, a kérdező arra volt kíváncsi: mit tesz az unió, hogy ezekben az országokban helyreálljon a jogállamiság.

Az Európai Néppárt csúcsjelöltje, Manfred Weber azt hangsúlyozta, hogy egy új eljárás bevezetésével kellene biztosítani a jogállami elvek érvényesülését a tagállamokban. „A hetes cikkely szerinti eljárás egy életlen kard, nem kellően hatékony. Ezért egy új eljárási rendszert kell létrehoznunk, amely függetlenül értékel, az Európai Bizottságnak több lehetőséget, nagyobb teret biztosít. Szeretném azt is elérni, hogy

ha a tagállamok nem az európai unió szabályai szerint játszanak, akkor ennek legyenek pénzügyi következményei,

ilyenkor csökkentsék az EU-s támogatásokat” – fogalmazott.

Frans Timmermans, az európai szocialisták csúcsjelöltje ezzel szemben úgy vélte: nem az eljárási rendszerrel van a probléma, hanem a politikai akarat hiányzik a tagállami kormányok oldaláról, hogy kellő határozottsággal fellépjenek a jogállamiság ellen vétő tagjaikkal szemben. A holland politikus több kifogást is megfogalmazott a magyar kormányról.

„Elüldöztek egy egyetemet az országból, nyomás alá helyezik a civil társadalmat, szörnyű, amit az úgynevezett Stop Soros törvény révén művelnek. Szabad sajtó szinte már nincs is Magyarországon. Ezeken mind dolgozunk az Európai Bizottságban. Viszont, hogy hatékonyak legyünk, a tagállamoknak egy világos politikai irányelvet kell elfogadniuk” – vélekedett. Ha az Európai Tanács nem tesz semmit, az Európai Bizottság és a Parlament sem tud érdemben cselekedni, és így a jogállamiságot sértő intézkedéseknek soha nem lesz vége – tette hozzá.

„Ha nem vetünk ennek véget a következő években, akkor az Európai Unió széthullik”

– fogalmazott.

A vitán a kérdezőket kifejezetten foglalkoztatta a klímaváltozás és a migráció kérdése. A szocialista Frans Timmermans közölte, hogy megadóztatná a szén-dioxid kibocsátást. Manfred Weber ezt nem tartotta jó ötletnek. Mint mondta: nem adókra, hanem az új technológiák és innovációk támogatására van szükség.

A néppárti jelölt a migrációval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az unió külső határainak hatékony védelmére és az illegális bevándorlás visszaszorítására kell összpontosítani. Manfred Weber szerint a kereskedelem élénkítésével kell elősegíteni az afrikai országok fejlődését, hogy lakóik hazájukban maradjanak. Frans Timmermans ezzel szemben úgy vélte: létre kell hozni egy szolidáris menekültügyi rendszert, Afrikára irányulóan pedig egy összetett fejlesztési programot, valamint például ezen a kontinensen is ki kellene alakítani az Erasmus diákcsere ösztöndíjprogramot.

Az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó két csúcsjelölt legközelebb május 16-án tart nyilvános televíziós vitát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×