eur:
414.58
usd:
398.72
bux:
79538.01
2024. december 23. hétfő Viktória
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP), Guy Verhofstadt, az európai liberális pártcsalád, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE), Ska Keller, az Európai Zöld Párt és Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) listavezetője az európai parlamenti választásokra (b-j) az Unió helyzete című firenzei konferencián 2019. május 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Claudio Giovannini

Magyarország is szóba került a csúcsjelöltek vitáján

Több nézetkülönbséget is megfogalmazott az Európai Néppárt és az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje a tegnapi televíziós vitában. Manfred Weber és Frans Timmermans a többi között a klímaváltozásról és a migrációról is beszélt. Szóba került Magyarország is.

Az ARD német országos televízió választási műsorában kedd este 130 választópolgár tehetett fel kérdéseket a két csúcsjelöltnek. Az összesen 90 perces vita végén a lengyel, a magyar és a román kormány tevékenysége is szóba került, a kérdező arra volt kíváncsi: mit tesz az unió, hogy ezekben az országokban helyreálljon a jogállamiság.

Az Európai Néppárt csúcsjelöltje, Manfred Weber azt hangsúlyozta, hogy egy új eljárás bevezetésével kellene biztosítani a jogállami elvek érvényesülését a tagállamokban. „A hetes cikkely szerinti eljárás egy életlen kard, nem kellően hatékony. Ezért egy új eljárási rendszert kell létrehoznunk, amely függetlenül értékel, az Európai Bizottságnak több lehetőséget, nagyobb teret biztosít. Szeretném azt is elérni, hogy

ha a tagállamok nem az európai unió szabályai szerint játszanak, akkor ennek legyenek pénzügyi következményei,

ilyenkor csökkentsék az EU-s támogatásokat” – fogalmazott.

Frans Timmermans, az európai szocialisták csúcsjelöltje ezzel szemben úgy vélte: nem az eljárási rendszerrel van a probléma, hanem a politikai akarat hiányzik a tagállami kormányok oldaláról, hogy kellő határozottsággal fellépjenek a jogállamiság ellen vétő tagjaikkal szemben. A holland politikus több kifogást is megfogalmazott a magyar kormányról.

„Elüldöztek egy egyetemet az országból, nyomás alá helyezik a civil társadalmat, szörnyű, amit az úgynevezett Stop Soros törvény révén művelnek. Szabad sajtó szinte már nincs is Magyarországon. Ezeken mind dolgozunk az Európai Bizottságban. Viszont, hogy hatékonyak legyünk, a tagállamoknak egy világos politikai irányelvet kell elfogadniuk” – vélekedett. Ha az Európai Tanács nem tesz semmit, az Európai Bizottság és a Parlament sem tud érdemben cselekedni, és így a jogállamiságot sértő intézkedéseknek soha nem lesz vége – tette hozzá.

„Ha nem vetünk ennek véget a következő években, akkor az Európai Unió széthullik”

– fogalmazott.

A vitán a kérdezőket kifejezetten foglalkoztatta a klímaváltozás és a migráció kérdése. A szocialista Frans Timmermans közölte, hogy megadóztatná a szén-dioxid kibocsátást. Manfred Weber ezt nem tartotta jó ötletnek. Mint mondta: nem adókra, hanem az új technológiák és innovációk támogatására van szükség.

A néppárti jelölt a migrációval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az unió külső határainak hatékony védelmére és az illegális bevándorlás visszaszorítására kell összpontosítani. Manfred Weber szerint a kereskedelem élénkítésével kell elősegíteni az afrikai országok fejlődését, hogy lakóik hazájukban maradjanak. Frans Timmermans ezzel szemben úgy vélte: létre kell hozni egy szolidáris menekültügyi rendszert, Afrikára irányulóan pedig egy összetett fejlesztési programot, valamint például ezen a kontinensen is ki kellene alakítani az Erasmus diákcsere ösztöndíjprogramot.

Az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó két csúcsjelölt legközelebb május 16-án tart nyilvános televíziós vitát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

A magdeburgi tragédiáról, annak társadalmi hatásáról, egy AfD-szimpatizáns szaúdi orvos megítéléséről, valamint a német belpolitikai helyzetről is beszélt Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Bemutatott egy olyan megközelítést, ami megelőzhetővé tenné az ilyen tragédiákat, és valamiféle társadalmi békesség felé is elvezethetne.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

Az Európai Unió öt évvel ezelőtt, amikor elindította az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), a klímaváltozás elleni küzdelem globális élharcosaként pozícionálta magát. A fenntartható gazdaság kiépítése azonban mostanra még fontosabbá vált, mivel a globális felmelegedés következményei és költségei egyre súlyosabbak. Ráadásul az Ukrajna elleni orosz inváziót követő földgázválság is rámutatott arra, hogy fel kell gyorsítani a dekarbonizációt az EU energiaellátásának biztosítása, az energiaköltségek csökkentése és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. Az egykor klímavédelmi programként indult politika ma már az EU egzisztenciális kihívásainak kezelésében segíthet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×