Az 1989-ben hatalomra jutott Omar-el Besír közel három évtizedig állt az ország élén, kormányzása ellen azonban már több hónapja tüntettek az országban. Lemondása után a szudáni védelmi miniszter az állami televízióban bejelentette: Omar-el Besírt letartóztatták, az ország irányítására pedig katonai tanács jött létre. Avád Mohamed Ahmed Ibn Auf szerint az elnököt biztonságos helyen tartják fogva.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy

• három hónapos rendkívüli állapotot hirdettek Szudánban.
• Felfüggesztik az alkotmányt, ennek keretében feloszlatják az ország törvényhozását és a regionális kormányzatokat is. Az ország igazságszolgáltatási szervei a megszokott rendben működnek.
• Kétéves átmeneti időszakra katonai tanács áll majd Szudán élén, ennek végén pedig választásokat tartanak majd.

További értesítésig lezárták az ország határait és 24 órára a légterét is.

További tüntetésre szólítanak

A szudáni tiltakozók legfőbb csoportja, a Szudáni Szakmai Kamara (SPA) csütörtökön további tüntetésekre szólított fel.

Az SPA egyben elutasította a védelmi miniszter bejelentését arról, hogy az ország irányítását kétéves átmeneti ideőre egy katonai tanács venné át.

A politikai foglyok csatlakoztak a tüntetőkhöz

Szabadon engedik Szudánban a politikai foglyokat - jelentette csütörtökön a SUNA szudáni állami hírügynökség a szudáni országos hírszerző és biztonsági szolgálatra (NISS) hivatkozva. Az internetre felkerült képsorok szerint az elengedett embereket - köztük Mohamed Nádzsi el-Aszamot, a Szudáni Dolgozók Szövetségének egyik szóvivőjét is, akinek nagy szerepe volt a decemberben kezdődött kormányellenes tüntetések megszervezésében - a tömeg kitörő örömmel fogadta, ők pedig csatlakoztak a tüntetőkhöz.

Hírügynökségek szemtanúkra hivatkozva időközben arról számoltak be, hogy a tüntetők Port-Szudán és Kasszala városában megtámadták a hírszerzés és a biztonsági erők több épületét is.

Így történt a puccs

Volt, ahol zenével, máshol ünnepi rigmusok skandálásával, de volt, ahol pusztán önfeledt sikoltozással ünnepelték az emberek a hírt Khartoum utcáin: lemondott Omár el-Besír szudáni elnök. Tízezrek hömpölyögtek a főváros közterein csütörtökön, köztük állig felfegyverzett katonák, akiket a tömeg tapssal ünnepelt: a hét elején ugyanis a hónapok óta tartó utcai megmozdulások oldalára álltak az afrikai ország fegyveresei is. Csütörtökön

megrohamozták a kormányzó Nemzeti Kongresszus Párt irodáit és szabadon engedték Szudán politikai foglyait. Elfoglalták az állami rádióállomás stúdióját is és jelezték: fontos bejelentésre készülnek.

A délutáni órákban a védelmi miniszter bejelentette: a hadsereg letartóztatta el-Besír elnököt, a hadügyi tanács felfüggesztette az alkotmányt és magához ranagdta az államapparátus feletti ellenőrzést a következő két évre.

Az önkényuralmi rendszerek iskolapéldája volt

Omár el-Besír harminc éven át volt a szaharai ország államfője, miután 1989-ben puccsal magához ragadta a hatalmat.

Szakértők szerint a katonából lett diktátor kegyelmet nem ismerő regnálása az önkényuralmi rendszerek iskolapéldája volt:

iszlám törvénykezést vezetett be és betiltotta a tánc- és zenés mulatságokat. A szakadár Dél-Szudán ellen folytatott háborújában százezrek estek el, a Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség elleni és háborús bűnökkel, valamint népirtással vádolja, ezért elfogatóparancsot adott ki ellene.

A leváltását célzó országos tüntetéshullám decemberben robbant ki: eleinte a magas élelmiszerárak ellen vonultak utcára az emberek, ám a tömegdemonstráció hamar általános elégedetlenségi mozgalommá duzzadt.

Az egyre kritikusabb helyzetre el-Besír elnök februárban drasztikus lépéssel válaszolt: feloszlatta a kormányt, és egy évig tartó szükségállapotot hirdetett. Március közepén szakértői kabinetet nevezett ki a gazdasági válság megoldására, ez azonban nem csillapította a kedélyeket: a tüntetők egyre türelmetlenebbek lettek. Kedden végül

pattanásig feszült a hangulat: a védelmi minisztérium épülete előtt gyülekező demonstrálókat a Nemzeti Hírszerző és Biztonsági Szolgálat ügynökei könnygázzal próbálták feloszlatni, ám amikor azok ellenszegültek, éles lőszerrel lőttek a tömegbe.

A hadsereg azonban közbelépett: megnyitotta közeli főparancsnoksága kapuit a tüntetőknek és tűzharcba keveredtek a kormányzati biztonsági erőkkel. Az Amnesty International jogvédő szervezet szerint a hétvége óta legalább kilencen, más források szerint akár 21-en is életüket veszthették és 180-an megsebesültek.