Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.92
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Juan Guaidó (k) nyilatkozik a sajtónak a támogatói körében a Nicolás Maduro hivatalban levő venezuelai elnök elleni tüntetésen Caracasban 2019. január 30-án, egy héttel az utéán, hogy az ellenzékhez tartozó Juan Guaidó parlamenti elnök ideiglenes államfővé nyilvánította magát. Az Egyesült Államok, valamint több térségbeli ország elismerte őt venezuelai elnökként.
Nyitókép: MTI/AP/Ariana Cubillos

Három lépést tenne Maduro ellenfele

A magát Venezuela ideiglenes elnökévé nyilvánító Juan Guaidó ellenzéki vezető szerdán Nicolás Maduro hivatalban lévő államfő eltávolítását követelte, és új elnökválasztás kiírására szólított fel a latin-amerikai országban.

Venezuela útja a kezdetektől fogva világos - szögezte le Twitter-üzenetében az ellenzéki politikus, akit az Egyesült Államokkal az élen számos latin-amerikai és európai ország is elismert ideiglenes elnökként.

A hatalmától gyakorlatilag megfosztott parlament elnöki tisztségét betöltő Guaidó három lépésben összegezte ezt a folyamatot. Először szerinte véget kell vetni a "hatalombitorlásnak", aztán átmeneti kormányt kell alakítani, majd szabad választásokra van szükség.

Guaidó egy keddi Twitter-bejegyzésében pedig közölte:

polgármesterekkel találkozott, hogy az országnak ígért külföldi segélyszállítmányok Venezuelába juttatásáról tárgyaljon.

Az Egyesült Államok, Kanada, az Európai Unió és Németország külön is segítséget ígért a súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válság sújtotta dél-amerikai államnak. Az égetően szükséges támogatás részét képezik gyógyszer- és élelmiszer-szállítmányok is, amelyek a tervek szerint Brazília és Kolumbia felől érkeznének Venezuelába.

A dél-amerikai országban azt követően mélyült el még jobban a belpolitikai válság, hogy Guaidó egy Maduro elleni tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát. A januárban államfővé ismét beiktatott Maduro puccsnak minősítette a történteket.

Venezuelát súlyos gazdasági, politikai és alkotmányos válság sújtja. Az ország gazdaságát az kényszerítette térdre, hogy szinte kizárólag olajat exportál, és a kőolaj ára az elmúlt években jelentősen csökkent. Az országban elszabadult az infláció, sok helyen leállt a termelés, és a boltok polcai kiürültek. A politikai és alkotmányos válság pedig abból fakad, hogy a legutóbbi választáson az ellenzék került többségbe a törvényhozásban, de az elnök és a hozzá hű legfelsőbb bíróság a parlament jogköreit gyakorlatilag megszüntette, majd vitatott körülmények között vele párhuzamos alkotmányozó gyűlést hívott életre.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×