Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.92
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Juan Guaidó (k) nyilatkozik a sajtónak a támogatói körében a Nicolás Maduro hivatalban levő venezuelai elnök elleni tüntetésen Caracasban 2019. január 30-án, egy héttel az utéán, hogy az ellenzékhez tartozó Juan Guaidó parlamenti elnök ideiglenes államfővé nyilvánította magát. Az Egyesült Államok, valamint több térségbeli ország elismerte őt venezuelai elnökként.
Nyitókép: MTI/AP/Ariana Cubillos

Hatalmas tüntetést szervez Maduro ellenfele

Venezuela történelmének legnagyobb tüntetésére szólította fel szombatra a latin-amerikai ország lakóit Juan Guaidó, aki az ország ideiglenes államfőjének kiáltotta ki magát a múlt héten.

Guaidó pénteken úgy fogalmazott, hogy a tiltakozásokkal nyomatékot kívánnak adni Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Spanyolország ultimátumának, amelyet Nicolás Maduro hivatalban lévő elnöknek címeztek.

A négy uniós tagállam január 26-án nyolc napot adott Madurónakr arra, hogy bejelentse a szabad és tisztességes választások megtartását, különben Guaidót ismerik el a dél-amerikai ország ideiglenes elnökének.

Az ellenzéki vezető úgy időzítette a megmozdulásokat, hogy azok egybe essenek a Maduro-hívek tüntetéseivel. Utóbbiak a "bolivári forradalom", vagyis Hugo Chávez 1999-es hatalomra kerülésének huszadik évfordulóját ünneplik. Maduro hivatali elődje, Chávez egészen 2013-ban bekövetkezett haláláig volt hatalmon.

A társadalmi feszültségekre tekintettel megfigyelők összecsapásokra számítanak az ellenzék, illetve Maduro hívei között.

Mike Pence amerikai alelnök a nap folyamán Miamiban az Egyesült Államokba menekült venezuelaiaknak mondott beszédében kijelentette: Washington békés rendszerváltáson dolgozik a dél-amerikai államban, hogy Guaidó kerülhessen hatalomra. Mint mondta, Donald Trump amerikai elnök kormánya továbbra is Maduro gyengítésére törekszik.

"Ez nem a párbeszéd ideje. Eljött a Maduro-rezsim megdöntésének ideje"

- hangoztatta Pence az emigrációban élő venezuelaiak hangos éljenzése közepette.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×