Infostart.hu
eur:
386.19
usd:
331.57
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését, azaz a brexitet ellenző tüntetők egyike a londoni parlament előtt 2018. december 19-én.
Nyitókép: MTI/AP/Tim Ireland

Utazás és munkavállalás - itt a brexit utáni szabályozás terve

A brit kormány szerdán ismertetett tervei szerint azonos feltételekkel telepedhetnek le Nagy-Britanniában az uniós és az unión kívüli bevándorlók a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után.

Az új bevándorlási szabályozás, amelynek 168 oldalas tervezetét Sajid Javid belügyminiszter mutatta be szerda délután a londoni alsóházban, kimondja, hogy a brexit után tervezett, várhatóan 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak lejártával Nagy-Britannia nem érvényesíti tovább az EU-n belüli szabad mozgás alapelvét.

Az új rendszer az EU-ból és a máshonnan letelepedési szándékkal érkezők esetében egységesen a szakképzettségre összpontosít majd, nem arra, hogy ki honnan jött - áll a tervezetben.

Előre kiváltott vízumot nem akarnak bevezetni az unióból érkezőknek

A dokumentum szerint ez azt jelenti, hogy bárki, aki az Egyesült Királyságba akar beutazni, ezt csak engedéllyel teheti meg.

A szabályozási tervezet leszögezi ugyanakkor, hogy London az EU jelenlegi tagállamainak állampolgárai számára nem kívánja az utazás előtt kiváltandó vízumhoz kötni a belépést, és az uniós országokból érkezők a jövőben is használhatják az elektronikus ellenőrzőkapukat a határállomásokon.

A dokumentum szerint a brit kormány azt javasolja, hogy ez legyen kötelező erejű eleme egy jövőbeni "mobilitási partnerségi viszonynak", abban az esetben, ha az Európai Unió is kész viszonossági alapon ugyanerre a kötelezettségvállalásra.

Féléves turisztikai célú tartózkodás

A tervezet szövege szerint a turisták továbbra is "nagyvonalú jogosultságokat" élvezhetnek majd az Egyesült Királyságban, de a javaslatcsomagból egyértelműen kiderül az is, hogy ez csak hat hónapnyi tartózkodásra érvényes.

Azok, akik a jövőben munkavállalási, tanulmányi vagy családegyesítési célból érkeznek, ezt engedély birtokában tehetik meg, beleértve az EU-állampolgárokat is.

A tervezet megfogalmazása szerint mindenkinek, aki az Egyesült Királyságba érkezik, "egyéni bevándorlási státusa" lesz, és ez képezi majd az új brit bevándorlási ellenőrzés rendszer alapját.

A brit hatóságok ezeket az egyéni bevándorlási státusokat ismertetik majd a légitársaságokkal, kiderítendő, hogy az adott személy jogosult-e beutazni az Egyesült Királyságba.

Visszavonják a személyi igazolvánnyal való utazás lehetőségét

A dokumentum kiemeli, hogy az EU-állampolgárok jelenleg útlevél helyett hazájukban kiállított személyazonossági igazolvánnyal is beutazhatnak az Egyesült Királyságba. A tervezet szerint azonban ezek az igazolványok nem feltétlenül biztonságosak, mivel csalásokra és egyéb visszaélésekre adhatnak lehetőséget, ráadásul a brit állampolgároknak és minden más beutazónak útlevelet kell felmutatniuk a belépéshez.

A tervezet szerint a brit kormány szándéka az, hogy 2025-ig engedélyezi a személyi igazolványok használatát, de csak azoknak az EU-állampolgároknak, akik az Egyesült Királyságban addigra letelepedett vagy előzetes letelepedett státust kapnak.

A teljes jogú letelepedett státushoz az EU-val kötött megállapodás alapján az kell, hogy a külföldi uniós országok állampolgárai a brexit után tervezett átmeneti időszak végéig öt évet életvitelszerűen eltöltsenek az Egyesült Királyságban. Az előzetes letelepedett státushoz azok az EU-polgárok juthatnak hozzá, akik az átmeneti időszak végén már az Egyesült Királyságban élnek, de még nem öt éve. Ők is kitölthetik az öt évet, és utána kaphatnak letelepedett státust.

A szerdán ismertetett tervezet szerint 2025 után azonban már az e két letelepedett kategóriába tartozó EU-állampolgárok is csak akkor használhatják utazásra a hazájukban kiadott személyi igazolványokat, ha ezek a személyazonossági kártyák megfelelnek a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (International Civil Aviation Organisation, ICAO) biometrikus szabványainak.

Korlátozott lehetőségek az idénymunkásoknak

Jóllehet a tervezet a magasan szakképzett külföldi munkaerőnek kedvez, a szövegben szerepel azonban, hogy a brit üzleti szektor számos ágazatának igényeit meghallgatva a belügyminisztérium lehetővé teszi idénymunkások rövid távú, egy évre szóló foglalkoztatását. Az ő jogosultságaik azonban szigorúan korlátozottak lesznek: nem telepedhetnek le az Egyesült Királyságban, nem hozhatják magukkal hozzátartozóikat, és nem lesz hozzáférésük a brit költségvetésből finanszírozott, térítés nélküli juttatásokhoz.

A brit üzleti szektor szakmai szervezetei jó ideje folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára, a munkavállalók szakképesítésétől függetlenül.

A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte:

  • a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka,
  • a szakácsok 25 százaléka,
  • a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.

A brit mezőgazdasági termelők uniója (NFU) arra hívta fel a brit kormány figyelmét, hogy

a brit agrárszektornak évente 90 ezer idénymunkásra van szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik.

A szervezet figyelmeztetése szerint ha a brit mezőgazdaság nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, "a földeken fog elrothadni a termés".

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Egy gazdagabb ország államháztartásával vetekvő plusz vagyont hoztak össze a kínai kereskedők

Egy gazdagabb ország államháztartásával vetekvő plusz vagyont hoztak össze a kínai kereskedők

Kína 2025-ben történelmi csúcsra növelte külkereskedelmi többletét, miközben az export továbbra is stabil növekedést mutatott, az import pedig az év végén élénkülni kezdett. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem visszaesését más régiók bővülő kereslete ellensúlyozta, miközben az áruszerkezet egyre inkább a magas hozzáadott értékű termékek felé tolódott. A rekordtöbblet egyszerre járult hozzá a gazdasági növekedéshez és vet fel hosszabb távú kérdéseket a fenntarthatóságról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×