Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
331.24
bux:
145980.91
2026. november 16. hétfő Ödön
Fegyveres rendőr a 49. Világgazdasági Fórumnak otthont adó kongresszusi központ tetején a svájci Davosban 2019. január 21-én. A nemzetközi tanácskozást január 22. és 25. között rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/KEYSTONE/Laurent Gillieron

Bizonytalanságok árnyékolják be a kedden kezdődő Világgazdasági Fórumot

Több jelentős vezető lemondta a részvételt, és a hagyományos nemzetközi gazdasági és politikai évnyitó ezúttal inkább az események után kullog. Néhány résztvevőre ráadásul globális súlyú feladatok hárulnak.

A kereskedelemben és a nemzetközi kapcsolatokban kialakult viták mellett a Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszűnésével (brexit) összefüggő bizonytalanságok és a világgazdaság lassuló növekedésének témája uralja majd a 49. alkalommal megrendezett Világgazdasági Fórumot, amely kedden veszi kezdetét a svájci Davosban.

A négynapos, péntek estig tartó rendezvénysorozaton, amelynek idei mottója: Globalizáció 4.0: A globális környezet alakítása a negyedik ipari forradalom korában, a politika, a civil társadalom és az üzleti élet mintegy háromezer döntéshozója vesz részt több mint 100 ország képviseletében, köztük több mint hatvan állam- vagy kormányfő.

A bizonytalanságokat és a zavaros időket azonban jól jelzi, hogy

az iparilag hét legfejlettebb ország vezetői közül csak Angela Merkel német kancellár, Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök vesz részt a tanácskozáson.

Donald Trump, aki tavaly ellopta a show-t, amikor hivatalban lévő amerikai elnöktől ritka gesztusként megjelent Davosban, idén hiányozni fog. Mi több, egyáltalán nem utazik amerikai küldöttség a tanácskozásra az immár 27-dik napja tartó részleges kormányzati leállást miatt. Elvileg Steve Mnuchin pénzügyminiszter, Mike Pompeo külügyminiszter, Wilbur Ross kereskedelmi miniszter és Robert Lighthizer kereskedelmi főtárgyaló is jelen lett volna a globális elit svájci találkozóján.

Emmanuel Macron francia elnök ugyancsak belpolitikai okok miatt marad otthon, a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen fellépő sárgamellényes mozgalom jelentette kihívásra keresi a választ. Theresa May brit miniszterelnök pedig továbbra is azon dolgozik, hogy konszenzust alakítson ki a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás ügyében.

Oroszország és India vezetői sem utaznak Davosba, mint ahogy Kína elnöke sem. Hszi Csin-ping, aki

első kínai vezetőként 2017-ben vett részt a tanácskozáson és lépett fel a szabadkereskedelem védelmezőjeként, helyettesét, Vang Csi-sen alelnököt küldi Davosba, így neki jut az a feladat, hogy próbálja újra megnyugtatni az üzleti élet vezetőit.

A davosi tanácskozáson, amelyet egy azonos nevű svájci nonprofit alapítvány, a Világgazdasági Fórum szervez, a világ vezető politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozói a legégetőbb globális kérdéseket vitatják meg, illetve határozzák meg a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat. Általában Davos szokta megnyitni nem hivatalosan a gazdasági és politikai évet nemzetközi szinten, de a számos válság a hirtelen bizonytalanság érzetét keltette.

Címlapról ajánljuk

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Rekordméretű támadás zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Rekordméretű támadás zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint mára virradóra az eddigi legnagyobb éjszakai ukrán dróntámadás érte Oroszországot, vasárnap este 8-tól hétfő reggel 8-ig 1336 drónt semmisített meg az orosz légvédelem. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt közölte, hogy délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőttek le. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy csapást mértek egy olajraktárra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×