Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Fegyveres rendőr a 49. Világgazdasági Fórumnak otthont adó kongresszusi központ tetején a svájci Davosban 2019. január 21-én. A nemzetközi tanácskozást január 22. és 25. között rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/KEYSTONE/Laurent Gillieron

Bizonytalanságok árnyékolják be a kedden kezdődő Világgazdasági Fórumot

Több jelentős vezető lemondta a részvételt, és a hagyományos nemzetközi gazdasági és politikai évnyitó ezúttal inkább az események után kullog. Néhány résztvevőre ráadásul globális súlyú feladatok hárulnak.

A kereskedelemben és a nemzetközi kapcsolatokban kialakult viták mellett a Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszűnésével (brexit) összefüggő bizonytalanságok és a világgazdaság lassuló növekedésének témája uralja majd a 49. alkalommal megrendezett Világgazdasági Fórumot, amely kedden veszi kezdetét a svájci Davosban.

A négynapos, péntek estig tartó rendezvénysorozaton, amelynek idei mottója: Globalizáció 4.0: A globális környezet alakítása a negyedik ipari forradalom korában, a politika, a civil társadalom és az üzleti élet mintegy háromezer döntéshozója vesz részt több mint 100 ország képviseletében, köztük több mint hatvan állam- vagy kormányfő.

A bizonytalanságokat és a zavaros időket azonban jól jelzi, hogy

az iparilag hét legfejlettebb ország vezetői közül csak Angela Merkel német kancellár, Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök vesz részt a tanácskozáson.

Donald Trump, aki tavaly ellopta a show-t, amikor hivatalban lévő amerikai elnöktől ritka gesztusként megjelent Davosban, idén hiányozni fog. Mi több, egyáltalán nem utazik amerikai küldöttség a tanácskozásra az immár 27-dik napja tartó részleges kormányzati leállást miatt. Elvileg Steve Mnuchin pénzügyminiszter, Mike Pompeo külügyminiszter, Wilbur Ross kereskedelmi miniszter és Robert Lighthizer kereskedelmi főtárgyaló is jelen lett volna a globális elit svájci találkozóján.

Emmanuel Macron francia elnök ugyancsak belpolitikai okok miatt marad otthon, a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen fellépő sárgamellényes mozgalom jelentette kihívásra keresi a választ. Theresa May brit miniszterelnök pedig továbbra is azon dolgozik, hogy konszenzust alakítson ki a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás ügyében.

Oroszország és India vezetői sem utaznak Davosba, mint ahogy Kína elnöke sem. Hszi Csin-ping, aki

első kínai vezetőként 2017-ben vett részt a tanácskozáson és lépett fel a szabadkereskedelem védelmezőjeként, helyettesét, Vang Csi-sen alelnököt küldi Davosba, így neki jut az a feladat, hogy próbálja újra megnyugtatni az üzleti élet vezetőit.

A davosi tanácskozáson, amelyet egy azonos nevű svájci nonprofit alapítvány, a Világgazdasági Fórum szervez, a világ vezető politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozói a legégetőbb globális kérdéseket vitatják meg, illetve határozzák meg a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat. Általában Davos szokta megnyitni nem hivatalosan a gazdasági és politikai évet nemzetközi szinten, de a számos válság a hirtelen bizonytalanság érzetét keltette.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×