eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Tokió, 2018. augusztus 15.Akihito japán császár (j) és Micsiko császárné fejet hajt az oltár előtt a tokiói Nippon Budokan csarnokban, ahol megemlékezést tartanak a II. világháború során elhunyt japán katonák és polgári személyek emlékére Japán háborús kapitulációjának 73. évfordulóján. Japán 1945. augusztus 15-én jelentette be, hogy feltétel nélkül leteszi a fegyvert az Egyesült Államok előtt. A fegyverszüneti egyezményt szeptember 2-án írták alá az amerikai Missouri hadihajón. (MTI/EPA/Ota Kijosi)
Nyitókép: MTI/EPA/Ota Kijosi

Hatalmas tömeg hallgatta a japán császár utolsó újévi beszédét

Békét és boldogságot kért népének és a világnak utolsó újévi beszédében szerdán Akihito japán császár, aki az ázsiai szigetország modern kori történetében példátlan módon hamarosan lemond trónjáról.

Az uralkodó a tokiói császári palota erkélyéről üdvözölte a 140 ezer fős tömeget. Tavaly 127 ezren gyűltek össze a japán főváros szívében lévő palotánál, amelynek közelébe évente mindössze kétszer, újév alkalmából január 2-án és Akihito december 23-i születésnapján engedik az alattvalókat.

"Az új év kezdetén békéért és az emberek boldogságáért imádkozom" Japánban és a világon

- mondta családtagjai jelenlétében a 85 éves Akihito, hozzátéve, reméli, hogy az idei jó év lesz a lehető legtöbb ember számára.

A császár a tervek szerint április 30-án mond le, erről szóló szándékát - korára és egészségi állapotára hivatkozva - 2016 augusztusában jelentette be. Ez lesz hozzávetőleg kétszáz éve az első alkalom, hogy egy uralkodó leköszön a krizantémtrónról. Helyét fia, Naruhito herceg veszi át május 1-jén.

Akihito 1989. január 8-án lett uralkodó, ő a 125. császár Japánban. A jelenlegi uralkodói éra elnevezése a Heiszei, amely azt jelenti: a béke elérése.

Jamagucsi Nacuo, a kisebbik japán kormánypárt, a Komeito vezetője szerdán közölte, hogy a Naruhito alatti éra elnevezését (gengo) április 1-jén közlik. A választást az Abe Sindzó vezette kormány hagyja jóvá. Ez az első alkalom, hogy a szigetországban nyilvánosságra hozzák az új korszak elnevezésének menetrendjét.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×