Egy több napos ünnepségsorozat keretei között kedden, 2016-os bejelentésének megfelelően hivatalosan is távozott a krizantémtrónról Akihito, a 85 éves japán császár - korára és egészségügyi állapotára tekintettel. A világ legrégibb uralkodóházának 125. tagja visszavonulásával véget ért a Heiszei, vagyis a békét teremtő uralkodói korszak, és a japánokra köszönt a Reiva, vagyis a "gyönyörű harmónia".

Mintegy kétszáz év után ő az első japán uralkodó, aki lemondással távozik az ország éléről.

A rövid szertartáson mintegy 300 ember vehetett részt, köztük Akihito felesége, Micsiko császárné, valamint a leendő uralkodó, az 59 éves Naruhito - feleségével, Maszako hercegnővel -, de Abe Sindzó kormányfő is tiszteletét tette az ünnepségen, amelyen Abe Sindzó jelentette be az uralkodóváltást.

A ceremóniát a császári palota polírozott faburkolatáról híres Fenyő-termében tartották, amelyet a palota legelegánsabb helyiségének tekintenek. A császári pár bevonulását, valamint a koronaékszerek elhelyezését követően a miniszterelnök bejelentette Akihito távozását, és a japán nép nevében köszönetet mondott a császárnak. Ezt Akihito rövid beszéde követte.

"A császárnéval együtt őszintén kívánom, hogy a holnap kezdődő reiva korszak stabil és gyümölcsöző legyen, és

teljes szívemből imádkozom azért, hogy a Japánban és a világon élő emberek békében és boldogságban éljenek"

- fogalmazott hírügynökségi tudósítások szerint.

Két és fél évezred a trónon

Akihito Tokióban született a magát Amateraszu napistennőtől eredeztető, két és fél évezrede folyamatosan uralkodó császári családban, az akkor még élő istenként tisztelt Hirohito császár elsőszülött fiaként 1933. december 23-án. Akihito 1952. november 10-én lett hivatalosan trónörökös, 1953-ban már ő képviselte apját II. Erzsébet brit királynő koronázásán. Hirohito betegsége miatt 1988-tól már ideiglenesen ellátta az államfői teendőket. Apja 1989. január 7-i halála után lépett trónra, hivatalos trónra lépési szertartását 1990. november 12-én tartották.

A Krizantémtrón 125. császára már nem istenként, csupán emberként vette át a hatalmat, uralkodásával elkezdődött a Heiszei, a "békét teremtő" uralkodói éra.

Akihito azon fáradozott, hogy begyógyítsa az apja nevében Ázsiában folytatott japán hódító háborúk okozta sebeket, és emberarcú monarchiát teremtsen.

A császár egészsége az utóbbi másfél évtizedben megrendült. Egyre inkább nyomasztották az uralkodással járó kötelezettségek, ezért fontolgatni kezdte lemondását. Hasonlóra két évszázada nem volt példa, legutóbb 1817-ben Kókaku császár mondott le a fia javára. A második világháború után elfogadott alkotmány ezt nem tette lehetővé, így

a parlament 2017 nyarán kifejezetten Akihito személyére szabva alkotott törvényt, hogy a jövendő uralkodók ne követhessék könnyen a példáját.

Akihito császár március 12-én kezdte meg a lemondáshoz vezető, 11 állomásból álló ceremoniális utat. Március 26-án lerótta tiszteletét Japán mitikus alapítója és az első császár, Dzsinmu előtt, április 18-án ellátogatott az iszei nagyszentélybe, a sintó vallás egyik legfontosabb szent helyére, április 23-án pedig apja, a leghosszabb ideig uralkodó császár, Hirohito tokiói mauzóleumát kereste fel. Az út utolsó állomásához, a tényleges lemondáshoz április 30-án érkezett el.

Az új császár egyébként csak októberben lép trónra - szintén ünnepélyes külsőségek közepette.

Az InfoRádió által megkérdezett külpolitikai szakértó szerint bár szimbolikus, hogy ki a császár Japánban, a japán belpolitikára mégis hatással lehet, ugyanis kijelentéseire, megnyilvánulásaira mindenki odafigyel az országban. Buzna Viktor, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója elmondása szerint

az 59 éves Naruhito Akihito legidősebb fia, népszerű közszereplő, és már 30 éve ellátja a koronahercegi teendőket apja mellett.

Korábban isteni kultusz övezte a japán császárt, erről azonban Akihito apja, Hirohito lemondott a második világháború után.

A japán császár nagyon sokat utazik, felesége pedig fontos belföldi protokolláris szerepet tölt be, például a fukusimai atomkatasztrófa után is a helyszínen támogatta a bajba jutottakat.

Az új császár trónra lépésének tiszteletére a japán kormány tíznapos munkaszünetet rendelt el április 29-től május 6-ig. Majd október 22-én hirdetik ki hivatalosan Japán és az egész világ előtt a trónra kerülést, a négynapos eseményen a világ 195 országából jelennek meg vezetők.