eur:
411.78
usd:
395.25
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Elbizonytalanodtak a brit tudósok

Az egyik legnagyobb brit tudományos kutatóműhely felmérése szerint az intézet tudósainak több mint a fele a brit EU-tagság megszűnése (brexit) miatt immár nem biztos abban, hogy Nagy-Britanniában marad. A felmérés eredményeinek ismeretében több tucatnyi Nobel- és Fields-díjas tudós levelet intézett kedden a brit kormányhoz és az Európai Bizottsághoz, követelve a szoros tudományos együttműködés jövőbeni fenntartását.

A Londonban működő, de globális orvosbiológiai kutatási tevékenységet folytató Francis Crick Institute 1862 munkatársának bevonásával elvégzett, az intézet szerint a tudományos élet egészére kivetítve is reprezentatív jellegű felmérés szerint a válaszadók 51 százaléka mondta azt, hogy a brexit miatt a korábbinál "kevésbé valószínűnek" - közülük 25 százalék "sokkal kevésbé valószínűnek" - tartja nagy-britanniai munkájának folytatását megbízatása lejárta után.

Az intézet ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a programjain dolgozó tudósok 42,7 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.

A felmérés szerint a Francis Crick Institute tudós közösségén belül igen

komor a hangulat a brexittel kapcsolatban.

A válaszadók 97 százaléka adott hangot annak a véleményének, hogy a "kemény Brexit" - vagyis ha Nagy-Britannia úgy lép ki az Európai Unióból, hogy nem születik megállapodás az EU-val a jövőbeni kapcsolatrendszerről - nagyon rossz következményekkel járna a brit tudományra.

A kutatóműhely tudósállományának alig 10 százaléka bízik általánosságban a brit tudomány jövőjében, mindössze 4 százalék gondolja, hogy a brit kormány elkötelezetten törekszik egy olyan Brexit-megállapodásra, amely a tudományos tevékenység javát szolgálja, és csak 3 százalék érzi úgy, hogy a tudományos közösség véleménye meghallgatásra lel.

Mindezek nyomán kedden 35 Nobel-, illetve Fields-díjas tudós közös levelet intézett Theresa May brit miniszterelnökhöz és Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, követelve egy olyan Brexit-megállapodást, amely a tudományra és az innovációra is kiterjed, és lehetővé teszi a lehetséges legszorosabb együttműködést a brit és az uniós tudományos közösségek között.

A Fields-díj a matematika tudományában elért vívmányok egyik legrangosabb nemzetközi elismerése, amelyet matematikai Nobel-díjként is szokás emlegetni.

A közös levelet aláíró tudósok megállapítják, hogy jóllehet Európa a felvilágosodás és a modern tudomány szülőhazája, részben a XX. század két pusztító háborúja miatt azonban lemaradt az Egyesült Államok mögött.

Ezt a lemaradást az elmúlt évtizedekben, az Európai Unió által kiteljesített együttműködés eredményeként sikerült ledolgozni, ám ha most újból akadályok emelkednek a tudományos együttműködés elé, az ismét a haladást akadályozná, és ezzel mindenki rosszul járna - hangsúlyozzák az aláírók.

A levél szerint a tudományos közösség tagjai közül sokan sajnálkoznak amiatt, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, mivel ez növeli az ilyen akadályok újbóli megjelenésének kockázatát.

A levelet aláírta Venki Ramakrishnan, a brit tudományos akadémia szerepét betöltő, 1660-ban alapított Royal Society elnöke és Paul Nurse, a Francis Crick Institute igazgatója is.

Címlapról ajánljuk

Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólalt a polgármester

Nemcsak a fővárost, hanem az agglomerációs településeket is érzékenyen érintheti a választókerületek tervezett átalakítása. Forián-Szabó Gergely budakalászi polgármester elmondta, hogy a javaslat Budakalászt teljesen leválasztaná a természetes kapcsolatrendszeréről, ami a hétköznapi életben a lakosság számára komoly hátrányokkal járhat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×