Infostart.hu
eur:
372.21
usd:
339.03
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Nyitókép: Pixabay

Elbizonytalanodtak a brit tudósok

Az egyik legnagyobb brit tudományos kutatóműhely felmérése szerint az intézet tudósainak több mint a fele a brit EU-tagság megszűnése (brexit) miatt immár nem biztos abban, hogy Nagy-Britanniában marad. A felmérés eredményeinek ismeretében több tucatnyi Nobel- és Fields-díjas tudós levelet intézett kedden a brit kormányhoz és az Európai Bizottsághoz, követelve a szoros tudományos együttműködés jövőbeni fenntartását.

A Londonban működő, de globális orvosbiológiai kutatási tevékenységet folytató Francis Crick Institute 1862 munkatársának bevonásával elvégzett, az intézet szerint a tudományos élet egészére kivetítve is reprezentatív jellegű felmérés szerint a válaszadók 51 százaléka mondta azt, hogy a brexit miatt a korábbinál "kevésbé valószínűnek" - közülük 25 százalék "sokkal kevésbé valószínűnek" - tartja nagy-britanniai munkájának folytatását megbízatása lejárta után.

Az intézet ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a programjain dolgozó tudósok 42,7 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.

A felmérés szerint a Francis Crick Institute tudós közösségén belül igen

komor a hangulat a brexittel kapcsolatban.

A válaszadók 97 százaléka adott hangot annak a véleményének, hogy a "kemény Brexit" - vagyis ha Nagy-Britannia úgy lép ki az Európai Unióból, hogy nem születik megállapodás az EU-val a jövőbeni kapcsolatrendszerről - nagyon rossz következményekkel járna a brit tudományra.

A kutatóműhely tudósállományának alig 10 százaléka bízik általánosságban a brit tudomány jövőjében, mindössze 4 százalék gondolja, hogy a brit kormány elkötelezetten törekszik egy olyan Brexit-megállapodásra, amely a tudományos tevékenység javát szolgálja, és csak 3 százalék érzi úgy, hogy a tudományos közösség véleménye meghallgatásra lel.

Mindezek nyomán kedden 35 Nobel-, illetve Fields-díjas tudós közös levelet intézett Theresa May brit miniszterelnökhöz és Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, követelve egy olyan Brexit-megállapodást, amely a tudományra és az innovációra is kiterjed, és lehetővé teszi a lehetséges legszorosabb együttműködést a brit és az uniós tudományos közösségek között.

A Fields-díj a matematika tudományában elért vívmányok egyik legrangosabb nemzetközi elismerése, amelyet matematikai Nobel-díjként is szokás emlegetni.

A közös levelet aláíró tudósok megállapítják, hogy jóllehet Európa a felvilágosodás és a modern tudomány szülőhazája, részben a XX. század két pusztító háborúja miatt azonban lemaradt az Egyesült Államok mögött.

Ezt a lemaradást az elmúlt évtizedekben, az Európai Unió által kiteljesített együttműködés eredményeként sikerült ledolgozni, ám ha most újból akadályok emelkednek a tudományos együttműködés elé, az ismét a haladást akadályozná, és ezzel mindenki rosszul járna - hangsúlyozzák az aláírók.

A levél szerint a tudományos közösség tagjai közül sokan sajnálkoznak amiatt, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, mivel ez növeli az ilyen akadályok újbóli megjelenésének kockázatát.

A levelet aláírta Venki Ramakrishnan, a brit tudományos akadémia szerepét betöltő, 1660-ban alapított Royal Society elnöke és Paul Nurse, a Francis Crick Institute igazgatója is.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Budapest a villamosok városa, különösen hosszú hálózattal rendelkezik, és már járnak elektromos buszok is a fővárosi közösségi közlekedésben. Az elektromos hajtás a jövő iránya – mondta Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve, hogy ezzel együtt nem lenne jó cél csak elektromos járműveket üzemeltetni. Beszélt arról is, mennyi dízel buszt lehet kiváltani elektromossal vagy trolival, és mennyi elektromos járműhöz lehet elég áram Budapesten.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×