Infostart.hu
eur:
379.28
usd:
321.63
bux:
131154.59
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Pixabay

Elbizonytalanodtak a brit tudósok

Az egyik legnagyobb brit tudományos kutatóműhely felmérése szerint az intézet tudósainak több mint a fele a brit EU-tagság megszűnése (brexit) miatt immár nem biztos abban, hogy Nagy-Britanniában marad. A felmérés eredményeinek ismeretében több tucatnyi Nobel- és Fields-díjas tudós levelet intézett kedden a brit kormányhoz és az Európai Bizottsághoz, követelve a szoros tudományos együttműködés jövőbeni fenntartását.

A Londonban működő, de globális orvosbiológiai kutatási tevékenységet folytató Francis Crick Institute 1862 munkatársának bevonásával elvégzett, az intézet szerint a tudományos élet egészére kivetítve is reprezentatív jellegű felmérés szerint a válaszadók 51 százaléka mondta azt, hogy a brexit miatt a korábbinál "kevésbé valószínűnek" - közülük 25 százalék "sokkal kevésbé valószínűnek" - tartja nagy-britanniai munkájának folytatását megbízatása lejárta után.

Az intézet ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a programjain dolgozó tudósok 42,7 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.

A felmérés szerint a Francis Crick Institute tudós közösségén belül igen

komor a hangulat a brexittel kapcsolatban.

A válaszadók 97 százaléka adott hangot annak a véleményének, hogy a "kemény Brexit" - vagyis ha Nagy-Britannia úgy lép ki az Európai Unióból, hogy nem születik megállapodás az EU-val a jövőbeni kapcsolatrendszerről - nagyon rossz következményekkel járna a brit tudományra.

A kutatóműhely tudósállományának alig 10 százaléka bízik általánosságban a brit tudomány jövőjében, mindössze 4 százalék gondolja, hogy a brit kormány elkötelezetten törekszik egy olyan Brexit-megállapodásra, amely a tudományos tevékenység javát szolgálja, és csak 3 százalék érzi úgy, hogy a tudományos közösség véleménye meghallgatásra lel.

Mindezek nyomán kedden 35 Nobel-, illetve Fields-díjas tudós közös levelet intézett Theresa May brit miniszterelnökhöz és Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, követelve egy olyan Brexit-megállapodást, amely a tudományra és az innovációra is kiterjed, és lehetővé teszi a lehetséges legszorosabb együttműködést a brit és az uniós tudományos közösségek között.

A Fields-díj a matematika tudományában elért vívmányok egyik legrangosabb nemzetközi elismerése, amelyet matematikai Nobel-díjként is szokás emlegetni.

A közös levelet aláíró tudósok megállapítják, hogy jóllehet Európa a felvilágosodás és a modern tudomány szülőhazája, részben a XX. század két pusztító háborúja miatt azonban lemaradt az Egyesült Államok mögött.

Ezt a lemaradást az elmúlt évtizedekben, az Európai Unió által kiteljesített együttműködés eredményeként sikerült ledolgozni, ám ha most újból akadályok emelkednek a tudományos együttműködés elé, az ismét a haladást akadályozná, és ezzel mindenki rosszul járna - hangsúlyozzák az aláírók.

A levél szerint a tudományos közösség tagjai közül sokan sajnálkoznak amiatt, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, mivel ez növeli az ilyen akadályok újbóli megjelenésének kockázatát.

A levelet aláírta Venki Ramakrishnan, a brit tudományos akadémia szerepét betöltő, 1660-ban alapított Royal Society elnöke és Paul Nurse, a Francis Crick Institute igazgatója is.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×