Megemelte az idei és a jövő évi kínai GDP-növekedési előrejelzését a Világbank decemberi, Pekingben csütörtökön bemutatott jelentésében, miután Kína gazdasága a harmadik negyedévben fenntartotta növekedési lendületét, dacára a belső kereslet viszonylagos gyengeségének.

A Világbank 4,9 százalékos GDP-növekedést becsül 2025-re és 4,4 százalékot 2026-ra, miközben a kockázatok kiegyensúlyozottak: a kereskedelmi feszültségek és az ingatlanpiac további hanyatlása lefelé, míg a nagyobb fiskális élénkítés felfelé mutató kockázatot jelent. Az előző, 2025. júniusi prognózisban a Világbank még 4,5 százalékot várt 2025-re és 4,0 százalékot 2026-ra. Azaz mindkét évre 0,4 százalékpontos emelést hajtott végre, jelezve a bizalom erősödését a gazdaság ellenállóképességében, például a tartós exportnövekedés miatt. A revízió hátterében a harmadik negyedévi stabil teljesítmény és a fiskális intézkedések állnak.

A harmadik negyedévben 1,1 százalékkal bővült negyedéves bázison a GDP, szezonálisan kiigazítva, a második negyedévi 1,0 százalék után, és az év első kilenc hónapjában 5,2 százalékos éves növekedést ért el.

A jelentés hangsúlyozza a belső kereslet élénkítését célzó reformokat, beleértve a szociális védőháló erősítését, a magánberuházások ösztönzését és a helyi fiskális fenntarthatóság javítását.

A fogyasztók viszont óvatosak maradtak a Világbank jelentése szerint a gyenge munkaerőpiac és a lehűlő ingatlanpiac miatt: a kiskereskedelmi forgalom július-októberben átlagosan csupán 0,06 százalékkal nőtt havi alapon, szemben a második negyedévi 0,2 százalékkal.

Az ingatlanpiac további gyengülést mutatott, miközben a gyártási és infrastrukturális beruházások lassultak a profitszűke és a helyi kormányzatok szűkös költségvetése miatt.

Az exportnövekedést a fejlődő piacok felé irányuló szállítások támogatták a kereskedelmi bizonytalanságok ellenére: a kivitel július-októberben 4,7 százalékkal bővült éves alapon, miközben az Egyesült Államokba irányuló export 27 százalékkal esett vissza.

Az infláció továbbra is alacsony maradt, a fogyasztói árak az első tíz hónapban 0,1 százalékkal csökkentek, míg a termelői árindex 2,8 százalékos deflációt mutatott.

A konszolidált költségvetési hiány októberig a GDP 6,1 százaléka volt, szemben az előző évi 5,3 százalékkal. A privát hitelkereslet gyenge maradt a monetáris lazítás ellenére, a nem pénzügyi szektor hitelei 8,7 százalékkal nőttek július-októberben.

„Kína jövőbeli növekedése egyre inkább a belföldi kereslettől fog függeni” – hangsúlyozta Mara Warwick, a Világbank Kína, Mongólia és Korea részlegének igazgatója. „A rövid távú fiskális ösztönzők mellett a társadalombiztosítási rendszer strukturális reformjainak előre lendítése és a vállalatok számára előre jelezhetőbb környezet kialakítása segíthet erősíteni a bizalmat, és megalapozhatja a rugalmas, fenntartható növekedést” – mondta.

„Kína pénzügyi rendszere, különösen a nem banki intézmények, mint a magán nyugdíjalapok, életbiztosítók és befektetési alapok erősebb szerepet játszhatnának a háztartási fogyasztás támogatásában”

– mondta Elitza Mileva, a Világbank Kínáért felelős vezető közgazdásza. „A tőkepiacok mélységének és átláthatóságának növelése, valamint a piaci erők hatékonyabb érvényesülésének lehetővé tétele a pénzügyi döntésekben javíthatná a hozamot, csökkenthetné az óvintézkedési megtakarítást, és elősegíthetné a fogyasztás irányába történő újra egyensúlyozást.”