„A glifozát a legnagyobb mennyiségben használt növényvédő szer a világon. A legelterjedtebb gyomirtó, ami az összes Európában felhasznált ilyen vegyszer nagyjából harmadát adja. A világnak azokon részein, ahol pedig engedélyezett génmódosított növények termesztése, ott még nagyobb arányban alkalmaznak glifozátot” – magyarázta Simon Gergely.

A Greenpeace vegyianyag-szakértője úgy véli, elegendő tudományos bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy az anyagot végleg ki lehessen vonni Európából, mert nem felel meg a jelenlegi jogszabályoknak, szerintel egyaránt káros az emberre és a természeti környezetre. Simon Gergely emlékeztetett arra, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság is több mint 40 pontban emelt kifogást a szer ellen. Például azért mert

a gyártó nem szolgáltatott elegendő adatot a glifozát hatásairól, és így nem lehet eldönteni, hogy a használata milyen mértékű kockázatokkal jár.

A zöld szervezet szakértője úgy véli, ha következetesen alkalmaznák az uniós előírásokat, akkor már be kellett volna tiltani a glifozátot, mert régóta tudott, hogy komoly kockázatot jelent a biodiverzitásra, károsíthatja az idegrendszer fejlődését és veszélyezteti a mikrobiomot is. „A legkomolyabb érv a glifozát ellen, hogy az Egészségügyi Világszervezet Rákkutatási Intézete daganatkeltő anyagnak minősítette, viszont ezt az Európai Unió nem vette figyelembe” – közölte a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Simon Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy többször is hamis álítások jelentek meg a glifozátról, a legutóbbi esetben a Regulatory Toxicology and Pharmacology szaklapban jelent meg egy kutatás, amely azt állította, hogy a glifozát veszélytelen anyag, de mint kiderült, a cikket jegyző tudósok valójában nem voltak szerzői a jelentésnek, ezért kellett visszavonni a szakcikket.

A glifozátot Magyarországon ugyancsak széleskörűen használják. „Ez messze a legnagyobb mennyiségben alkalmazott gyomirtó szer. Pedig a Greenpeace már többször bemutatta, hogy magyar mezőgazdaság igenis tudna élni nélküle.

Így viszont szinte minden mezőgazdasági termékbe bekerül”

– mondta Simon Gergely, és hozzátette, pékárukban, tésztákban, sörben, borban és vizeletben is kimutatták már a glifozátot, illetve a bomlástermékeit. Ennek ellenére sem vizsgálják, hogy milyen arányban felelős ez a vegyszer a rákos megbetegedésekért, a hormonális elváltozásokért vagy az idegrendszeri károsodásokért. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vasúti síneket is glifozáttal permetezik, hogy kiirtsák a pályák mentén a gyomnövényeket.

A Greenpeace szakértője azt is hangsúlyozta, hogy az élénk szakmai viták dacára, két éve újra engedélyezték az Európai Unióban a glifozát használatát. A tagállamok többsége támogatta, hogy ismét lehessen használni a szert, de mivel nem volt minősített többség, ezért az ügy az Európai Bizottság elé került, a testület pedig – a környezetvédők tiltakozásai ellenére – úgy határozott, hogy tíz évre ismét engedélyezi a glifozátot. „A zöld szervezetek pert indítottak, és ez jelenleg is folyik” – mondta Simon Gergely.