A haza minden előtt – Áder János tíz elnöki éve című könyvről Szalai Zoltán, az Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója beszélgetett a volt köztársasági elnökkel, aki a rendezvényen kiemelte, 1867 és az I. világháború közti időszak, a közvagyon olyan gyarapodását eredményezte, ami „mind a mai napig erőforrás számunkra, őrizzük ezt az örökséget”.

A rendezvényen Áder János megerősítette, hogy fel fog szólalni jövő hétvégén Szegeden a DPK (Digitális Polgári Körök) Háborúellenes gyűlésén. Egyúttal jelezte, hogy ezen a rendezvényen, egy, a könyvében is idézett, korábbi beszédéhez hasonlóan arra akarja majd felhívni a figyelmet, hogy nemet kell mondani a kettős mércére, a hazugságra, a demagógiára, és igent kell mondani a nemzeti érdekek képviseletére, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára és a közös sikereinkre. Az elmúlt 16 év közös sikerei között említette egyebek mellett az óvodafejlesztéseket, több mint 600 orvosi rendelő felépítését, illetve felújítását valamint, hogy a bölcsődei férőhelyek száma csaknem a duplájára nőtt.

Az MCC főigazgatója utalt arra, Áder János hivatalba lépésekor azt ígérte, hogy minden körülmények között a nemzet egységét fogja képviselni.

Ha valahol a nemzeti együvé tartozás érzését át lehet élni és ki lehet fejezni egy hivatalban lévő köztársasági elnöknek, akkor az Csíksomlyó – emelte ki Áder János, hozzátéve, hogy hivatalban lévő köztársasági elnökként ő látogatott el elsőként Csíksomlyóra. A búcsúban a feleségével együtt vettek részt zarándokként, és a tömegben elvegyülve érezték az emberek szeretetét, valamint azt, hogy a résztvevők értékelték, hogy ezen az eseményen Magyarország államfője is ott van.

Szalai Zoltán kitért arra is, hogy Áder János, az államfői tisztség betöltése alatt 45 alkalommal élt az elnöki kifogás lehetőségével.

Áder János elmondta, hogy kétféle vétó van, az egyik a politikai, a másik az alkotmányjogi, előbbinél a törvény visszakerül a parlamenthez, utóbbinál pedig a kifogásolt törvény az Alkotmánybírósághoz kerül. Ehhez kapcsolódóan készítettek is egy statisztikát az egyes köztársasági elnökökre lebontva, mindez a könyvben megtalálható.

Közölte, hogy nála a 45 alkalomból 8 eset került az Alkotmánybírósághoz, a többi visszakerült a parlamenthez. Összehasonlításként megjegyezte, hogy a szintén 10 éves köztársasági elnökséggel rendelkező Göncz Árpád 10 vétót emelt.

A könyvben érintett témák közül kitértek a környezetvédelemre is, ezzel összefüggésben Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy már a kezdetektől fogva azt mondta, hogy a teremtett világ védelmének csak egy szelete a klímavédelem. Ehhez társul a vízbázis védelme, a termőföld minőségének romlása, az erdőirtás, a biodiverzitás megőrzése, a túlfogyasztás. Ezek összefoglalására használják a fenntarthatóság kifejezést.

Egyúttal emlékeztetett, hogy 2013-ban, 2016-ban és 2019-ben még Víz világtalálkozókat szerveztek, utána ennek kibővítése nyomán jött létre a Planet Budapest fenntarthatósági expó, amelyből most szervezik a harmadikat.

Áder János szerint mindezekkel azért kell foglalkozni, mert „az az életmód, amit folytatunk, az hosszú távon fenntarthatatlan". Ezért arra a kérdésre keresik a választ, „hogyan lehet úgy fenntarthatóbbá tenni a gazdaságot, hogy közben az életszínvonalunkról nem mondunk le.”

Szalai Zoltán a Regőczi Alapítványról is kérdezte Áder Jánost, amit a feleségével együtt hívtak életre a Covid-árvák megsegítésére.

Áder János kiemelte, az alapítvány célja, hogy azoknak a gyerekeknek, akik egyik vagy mindkét szülőjüket elveszítették, azokat 18 éves korukig, illetve addig segítsék, amíg szakmát vagy diplomát nem szereznek. 1650 gyerek volt eddig a legtöbb támogatott, most, mivel néhányan már nagykorúvá váltak ez a szám valamivel meghaladja az 1200-at.