Infostart.hu
eur:
390
usd:
338.4
bux:
122862.04
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a BÉT igazgatóságának elnöke beszédet mond a BÉT Legek díjátadó gáláján az MNB Budai Központjában 2025. február 13-án. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) gáláján 25 kategóriában díjazták a kimagasló teljesítményt nyújtó tőkepiaci szereplőket.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

Korányi G. Tamás: nagy kérdés, mekkora osztalékot fog fizetni a BÉT

Jelentősen nőtt a Budapesti Értéktőzsde árbevétele, ugyanakkor egy új európai szabályozás megcsapolhatja készpénzvagyonát – erről beszélt Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő az InfoRádióban.

Közzétette az első háromnegyed évre vonatkozó eredményét a Budapesti Értéktőzsde. Éves árbevételük jelentősen, mintegy 17 százalékkal nőtt, és meghaladta a 15 milliárd forintot – magyarázta az InfoRádió Reggelinfo című műsorában Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő.

A beszámoló közzététele késett, mivel meg kellett várniuk a KELER-t. A tőzsde legfontosabb befektetése a központi elszámolóházban lévő 47 százalékos pakett, így hagyományosan a KELER-rel együtt, az ő számaikat kontextusba helyezve teszi közzé saját beszámolóját a BÉT.

A tőzsdei tevékenység bevételei 17 százalékkal nőttek, ebben jelentős szerepe volt a kereskedési bevételek több, mint 40 százalékos emelkedésének. Tavaly a napi részvényforgalom 11 milliárd forint volt,

idén már 17 milliárd, tehát aktívabb a tőzsde, több forgalmi bevétele van

– mondta el a tőzsdei szakértő.

Viszonylag kevés új kibocsátás volt, így a kibocsátási bevételek mindössze 3 százalékkal nőttek, az információszolgáltatás pedig 7 százalékkal. A BÉT egyébként takarékosan gazdálkodott, a költségekkel „csínján bánt”, EBITDA értéke így 1 milliárd 250 millió forint lett, ez 25 százalékkal több, mint tavaly volt.

A pénzügyi bevételek csökkenése ezt némileg rontotta, hiszen a kamatok lejjebb mentek, illetve több adót is fizet a BÉT. A KELER eredménye is romlott, hasonló okok miatt, 7 százalékkal. Egyébiránt a KELER BÉT-re jutó része az első 9 hónapban 3 milliárd forinttal növelte a BÉT eredményét,

amely így 3,9 milliárd forintra rúgott

– ismertette Korányi G. Tamás.

Ez ugyan 5 százalékkal kevesebb a tavalyi eredménynél, de nem jelent lényeges különbséget. Az éves eredmény viszont el fogja érni, illetve megközelíti az 5 milliárd forintot, tavaly hasonló számok mellett ugyanakkor mindössze 670 milliót fizetett ki osztalékként a BÉT, 124 forintot részvényenként.

Nagy kérdés, hogy most mennyit fog,

mert a 6500 forintos részvényárfolyamhoz ennél magasabb kifizetés dukálna – értékelte a helyzetet a tőzsdei szakértő. Ez nagyon függ ugyanakkor attól, hogy a KELER-nél, amelynek 53 százalékos tulajdonosa az MNB, az osztalékot milyen szinten állapítják meg.

Szintén befolyásolhatja az osztalék mértékét az, hogy az európai szabályozás miatt, jogi okokból egy új, energiatevékenységgel foglalkozó elszámolóházat kellett alapítani. A KELER 2026 végétől ugyanis nem végezhet bizonyos energiapiaci elszámolási tevékenységeket. A BÉT egyébként jelentős méretű, 10 milliárdos készpénzvagyonából ezt az elszámolóházat „fel kell tölteni”. Izgalmas tőzsdeközgyűlés elé nézünk tavasszal – tette hozzá Korányi G. Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nacsa Lőrinc: olyan partnerekre van szükségünk, akiknek érdeke Magyarország sikeressége

Nacsa Lőrinc: olyan partnerekre van szükségünk, akiknek érdeke Magyarország sikeressége

A választásig hátralévő időben sorozatot indítottunk az InfoRádióban, hogy a kutatások szerint a parlamenti bejutásra esélyes pártok szakpolitikusait a belpolitikai kérdések mellett a gazdasági terveikről és a külpolitikai megfontolásaikról is kérdezzük. A Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk elfogadta a meghívást, a Tisza Párt nem kívánt élni a lehetőséggel. Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője a pártszövetség külpolitikájáról beszélt az Aréna című műsorban.

Orbán Viktor: Zelenszkij úr, ha nincs olaj, nincs pénz!

A miniszterelnök szerint, ha Ukrajna meg akarja kapni a 90 milliárd eurós hitelt Brüsszelből, akkor meg kell nyissa a Barátság kőolajvezetéket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×