A brit miniszterelnök szerint az elmúlt néhány hétben elért előrelépések eredményeként 95 százalékban elkészült a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezet, de egyetlen jelentős akadályozó tényezőként
továbbra is megoldásra vár, hogy miként lehet garantáltan elkerülni az ellenőrzés visszaállítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.
Theresa May, aki hétfőn kora este tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit a múlt héten Brüsszelben tartott EU-csúcsról, leszögezte: a találkozón is kifejtette, hogy a brit kormány számára változatlanul elfogadhatatlan az újbóli határellenőrzés elkerülhetőségére kidolgozott uniós javaslat, mert annak megvalósítása az Ír-tengeren, vagyis Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé emelne vámhatárt.
Az EU javaslata szerint ha egyéb megoldási ötlet addig nem merül fel, Észak-Írország és Írország közös vámszabályozási térséget alkotna a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak lejártával.
Vannak, akik már most ráfizetnek
A Brit Iparszövetség (CBI) legfrissebb felmérése szerint a brit vállalati szektor cégeinek nagy többsége arról számol be, hogy a brit EU-tagság megszűnésének kilátása és különösen a megállapodás nélküli brexit lehetősége már most negatív hatással van beruházási döntéseire.
A CBI reprezentatív havi felmérése 236 vállalatra terjedt ki, köztük 101 nagyvállalatra, valamit 135 kis- és közepes méretű cégre.
A vizsgálat kimutatta, hogy a megkérdezett vállalatok 80 százaléka már hozott olyan döntést, amely negatívan érintette nagy-britanniai beruházási tevékenységét. Ezek a döntések széles skálán mozognak:
- egy műanyagipari feldolgozó vállalat 7 millió fontos (2,6 milliárd forintos) fejlesztési tervét törölte,
- egy divatház ugyanakkor 50 millió fontos (csaknem 19 milliárd forintos) költségvetéssel tervezett új nagy-britanniai üzemének felépítéséről mondott le a brexit-folyamatot övező bizonytalanságok miatt.
A CBI felmérése szerint a vállalatok 58 százaléka dolgozott ki valamilyen készenléti tervet, és e cégek 30 százalékának készenléti tervei termelésük vagy szolgáltatásaik külföldre telepítését irányozza elő, 9 százalékuk pedig ezt már meg is tette.
A készenléti terveket kidolgozó brit vállalatok:
- 15 százaléka munkahelyek áttelepítését tűzte ki célként, és
- 3 százalékuk már meg is valósította ezt a célját.
- 44 százaléka a profiljába tartozó áruk raktárkészletének felduzzasztását is bevette e tervekbe, és
- 15 százalékuk ezt már végrehajtotta.
A felmérésbe bevont vállalatok 19 százaléka arról számolt be, hogy már túljutott azon az időponton, amikor készenléti terveinek végrehajtását még le tudta volna állítani. További 15 százalék szerint ez az időpont októberben, 24 százalék szerint novemberben, ugyancsak 24 százalék szerint decemberben érkezik el.
Aggódik az IMF
Legutóbbi helyzetértékelésében a Nemzetközi Valutaalap arra figyelmeztette a brit kormányt, hogy komoly többletköltségekkel és növekedési áldozattal terhelné a brit gazdaságot, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lépne ki az Európai Unióból.
A friss IMF-jelentés, amelyet Christine Lagarde, a pénzügyi szervezet vezérigazgatója mutatott be nemrégiben a londoni pénzügyminisztériumban, kiemelte, hogy az EU-népszavazás óta Nagy-Britannia a hét vezető ipari gazdaság (G7) növekedési ranglistájának aljára került a korábban elfoglalt első helyéről, és a brit üzleti szektor beruházási aktivitása sem éri el azt a szintet, amelyet a robusztus világgazdasági növekedés és a jó finanszírozási kondíciók környezetében várni lehetne.