Infostart.hu
eur:
391.06
usd:
340.19
bux:
0
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Amerikában megállapodtak a migránsprobléma kezeléséről

Az Egyesült Államok és Mexikó közös tervben állapodott meg a migránsprobléma kezelését illetően - adta hírül a Fox televízió, eközben Mexikó katonákat vezényelt az amerikai határhoz, hogy leállítsa a hondurasi migránsok karavánját.

A bevándorlási hullám problémájáról Mike Pompeo amerikai külügyminiszter személyesen kezdett tárgyalásokat Panamában, ahová csütörtökön este villámlátogatást tett. Megbeszélést folytatott Juan Carlos Varela panamai elnökkel a hivatalában, de erről nem született közös közlemény.

Pénteken Pompeo már Mexikóvárosban ül közös asztalhoz Enrique Pena Nieto elnökkel, Luis Videgaray külügyminiszterrel és Videgaray utódjával, Marcelo Ebrard kijelölt külügyminiszterrel. Mexikóban július elsején volt elnökválasztás, amelyből a baloldali Andrés Manuel López Obrador került ki győztesen, a hivatalos beiktatásra azonban csak december elsején kerül sor.

Az amerikai-mexikói tárgyalásokra olyan időpontban kerül sor, amikor hondurasi migránsok ezreiből álló karaván halad Guatemalán és Salvadoron keresztül a mexikói határ felé, hogy onnan majd az Egyesült Államokba próbáljon bejutni. Donald Trump amerikai elnök csütörtökön közölte: amennyiben Mexikó nem állítja meg a migránsok seregét, akkor Washington utasítja az amerikai hadsereget a déli határok lezárására. Az elnök megismételte korábbi figyelmeztetését: az amerikai kormányzat megvonja a pénzügyi támogatást Hondurastól, Guatemalától és Salvadortól, ha ezeknek az országoknak a vezetői nem állítják meg az Egyesült Államok felé tartó migránsokat. Eközben Mexikó katonákat vezényelt az amerikai határhoz, hogy leállítsa a hondurasi migránsok karavánját.

A Fox televízió információi szerint az

Egyesült Államok és Mexikó közös tervben állapodott meg a migránsprobléma kezelését illetően.

A megállapodáson hónapokon keresztül dolgoztak, és legfontosabb eleme az, hogy Mexikó az amerikai-mexikói határ mexikói oldalán az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának segítségével menekülttáborokat állít fel. Geronimo Gutierrez, Mexikó washingtoni nagykövete a Fox televíziónak elmondta: kormánya már fel is vette a kapcsolatot a Menekültügyi Főbiztossággal, és kérte az ENSZ-szervezet együttműködését a valóban menedékre szorulók kiszűrésére.

A kétoldalú megállapodás értelmében Mexikó visszafogadja majd azokat a migránsokat, akiknek mégis sikerül - megkerülve a menekülttáborokat - bejutniuk az Egyesült Államokba, ahonnan kitoloncolják őket. Amennyiben beigazolódik, hogy jogosultak a menekültstátuszra, az ENSZ gondoskodik majd elhelyezésükről, illetve dönt arról, hogy melyik országban kapjanak menedékjogot. A fogadó ország nem szükségszerűen az Egyesült Államok lesz.

Közben a The New York Times című lap riportot készített a migránskaraván tagjaival. A Guatemalavárosból keltezett riportból kiderül: a mintegy 4000 fős karaván tagjai különféle okokból hagyták el hazájukat. A vándorlók között van, aki bűnbandák terrorja elől menekül, a többség azonban munkát, megélhetést szeretne, a jobb élet reményében vágott neki az útnak.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Újabb pofon a Barátság kőolajvezetéknél: 25 tagállam intett be az uniós találkozón Magyarországnak és Szlovákiának

Újabb pofon a Barátság kőolajvezetéknél: 25 tagállam intett be az uniós találkozón Magyarországnak és Szlovákiának

Brüsszelben a hétfői energiaügyi miniszteri ülésen a Barátság vezeték leállása és az iráni válság okozta olajpiaci feszültség is napirendre került, de a sajtó előtt sem a ciprusi levezető elnök, sem Dan Jørgensen biztos nem mondott konkrét lépéseket, csak „azonnali intézkedéseket” és egy készülő B-tervet emlegetett. Magyarország és Szlovákia azt követelte, hogy az Európai Bizottság kényszerítse ki Ukrajnánál a tranzit újraindítását, ám a többség nem állt melléjük: az észtek Oroszországot tették felelőssé, Horvátország pedig az Adria-vezeték felől ígért ellátási kerülőutat. Jørgensen közben igyekezett lehűteni a kedélyeket azzal, hogy szerinte nincs ellátásbiztonsági gond, mert vannak alternatív beszerzési források, miközben Brüsszel továbbra is a teljes orosz olajtilalom felé tart. A vita közben nyílt politikai kommunikációs térbe csúszott: Budapest és Pozsony a 90 milliárd eurós ukrán hitel blokkolásával fenyeget, Zelenszkij ezt zsarolásnak nevezte, a Bizottság pedig tényfeltáró missziót és akár pénzügyi segítséget is előkészít a javításhoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×