Infostart.hu
eur:
377.84
usd:
320.48
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
München, 2018. október 15.A szavazatokat számlálják a bajor tartományi törvényhozási (Landtag-) választás estéjén Münchenben 2018. október 14-én. Az előzetes eredmények szerint a legtöbb voksot a Keresztényszociális Unió (CSU) kapta, de elveszítette többségét. (MTI/EPA/Lennart Preiss)
Nyitókép: MTI/EPA/Lennart Preiss

Bajor tartományi választás: megvan a hivatalos előzetes végeredmény

A Keresztényszociális Unió (CSU) kapta a legtöbb szavazatot, de elveszítette többségét.  A müncheni Landtagban az eddigi négy helyett hat pártnak lesz frakciója, bejutott a CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), és visszajutott a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP).

A Keresztényszociális Unió (CSU) kapta a legtöbb szavazatot, de elveszítette többségét a bajor tartományi törvényhozási (Landtag-) választáson a hétfő hajnali hivatalos előzetes végeredmény szerint.

A vasárnapi választáson a CSU csaknem hetven éve a leggyengébb eredményt érte el, de

továbbra is messze a legnagyobb politikai erő Bajorországban, és nem lehet nélküle kormányt alakítani.

A kormánypártnál is nagyobb mértékben gyengült a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a német szociáldemokrácia bajorországi történetének legrosszabb eredményével zárta a választást. A második számú politikai erő a CSU után a Zöldek pártja lett, a baloldali irányultságú ökopárt minden eddiginél több szavazatot gyűjtött.

A müncheni Landtagban az eddigi négy helyett hat pártnak lesz frakciója,

bejutott a CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), és visszajutott a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP).

Az előzetes hivatalos végeredmény szerint:

  1. a CSU a szavazatok 37,2 százalékát szerezte meg. Ez jobb az utolsó felmérésekben jelzett 33-35 százaléknál, de 10,4 százalékpontos visszaesés az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson szerzett 47,6 százalékhoz képest, és a leggyengébb eredmény az 1950-es 27,4 százalék óta.
  2. A Zöldek a szavazatok 17,5 százalékát gyűjtötték össze, ez több mint a duplája a 2013-ban elért 8,6 százaléknak. Főleg a nagyvárosokban szerepeltek jól, most először egyéni körzetekben is szereztek mandátumot, a fővárosban, Münchenben a 9 körzet közül 5-ben győztek, és a würzburgi egyéni körzetet is megnyerték.
  3. A harmadik helyen egy tartományi párt, a CSU-tól jobbra álló Szabad Választók (Freie Wähler) végeztek a szavazatok 11,6 százalékával. A választás utáni első nyilatkozatok alapján a CSU leginkább velük alakítana kormányt, és a párt nyitott a kormányzati felelősségvállalására.
  4. A negyedik az AfD 10,2 százalékkal. A CSU-tól és testvérpártjától, az Angela Merkel kancellár vezette - csak Bajorországon kívül működő - Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) jobbra álló párt így a 16 német tartomány közül már 15-ben rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel.
  5. Az SPD az ötödik helyen végzett, a szavazatok 9,7 százalékával, ez alig a fele a 2013-ban elért 20,6 százaléknak.
  6. A Landtagból 2013-ban kiesett FDP éppen csak átlépte az 5 százalékos bejutási küszöböt, 5,1 százalékkal a hatodik helyen végzett.

A tartományi gyűlésnek az eddigi 180 helyett 205 tagja lesz.

A CSU frakciójához 85 képviselő tartozik, a Zöldek képviselőcsoportja 38 tagból áll, a Szabad Választóknak 27, az AfD-nek és az SPD-nek egyaránt 22, az FDP-nek 11 mandátum jut.

A részvételi arány az előzetes adatok alapján 72,4 százalék volt, jelentősen emelkedett az öt évvel ezelőtti 63,6 százalékhoz képest.

A bajor tartományi alkotmány alapján az öt évre megválasztott új Landtagnak legkésőbb a választás utáni 22. napon, vagyis november 5-én meg kell alakulnia, és működésének első hetében miniszterelnök-választást kell tartania. Az új bajorkormány így legkorábban november 12-én alakulhat meg.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×