eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Végső bevetésre indulnak a bajorországi pártok

A német tartományban a következő vasárnap választásokat rendeznek. Marcus Söder pártjának megcsappant a támogatottsága, ezúttal nem olyan biztos a választási győzelem.

Bajorországban a következő vasárnap tartományi választás lesz. Ezen a napon a Magyarországhoz legközelebbi, és Ausztriával valamint a Cseh Köztársasággal határos terület csaknem 13 millió lakosa közül minden 18. életévét betöltött német állampolgár az urnákhoz járulhat, hogy véleményt nyilvánítson a 180 tagú tartományi parlament összetételéről.

Eddig a legtöbb mandátummal az immár évtizedek óta kormányzó, de csak Bajorországban működő Keresztényszociális Unió, a CSU rendelkezett, azonban a párt támogatottsága annyira megsínylette a berlini koalícióban való részvételével kapcsolatos politikai torzsalkodásokat, hogy népszerűsége a mélypontra süllyedt, és a hétvégi felmérés alapján alig éri el a 33 százalékot.

Az év eleje óta a bajor tartományi kormány élén álló Markus Söder a hárompárti berlini koalíció ismételten visszatérő vitáit okolta pártja a Keresztényszociális Unió siralmas helyzete miatt. A bajor választókat ugyanis egyre inkább aggasztja a két konzervatív párt, a kancellár, Angela Merkel által vezetett Kereszténydemokrata Unió, a CDU és a volt bajor tartományi kormányfő, Horst Seehofer jelenlegi belügyminiszter elnöklete alatt álló CSU sorozatosan kiújuló ellentéte.

A legfrissebb közvéleménykutatás szerint a Keresztényszociális Unió a szavazatok 33 százalékára számíthat, holott öt esztendővel ezelőtt még a voksok csaknem 48 százalékát sikerült megszereznie

és így egymaga alakíthatott kormányt a tartományi fővárosban, Münchenben.

Jelenleg 18 párt verseng a München egyik leglátványosabb helyén épült parlament 180 mandátumáért. Közülük a bejutásra a CSU mellett a legesélyesebb a Szociáldemokrata és a Zöldpárt, továbbá a szintén csak bajor területen fellepő és kizárólag helyi problémákkal foglalkozó Szabad Választók Pártja, valamint az AfD betűszóval jelölt jobboldali Alternatíva Németországnak elnevezésű párt.

Elemzők az idei választáson sem sok esélyt jósolnak a bejutásra a bajor parlamentbe a Baloldali Pártnak, noha két keletnémet tartomány vezetésében – koalíciós partnerként – már részt vesz az egykori NDK állampártjából kinőtt Baloldali Párt. Ezt jórészt arra vezetik vissza, hogy Bajorország az egyik leggazdagabb német tartomány, ahol a gazdasági élet töretlenül fejlődik és a munkanélküliség a valamivel több mint 2,5%-os mértékkel alig éri el az országos szint felét.

Az elkövetkező napokban valamennyi párt végső bevetésre indul, egyesek azért, hogy legalább a parlamenti bejutáshoz szükséges 5%-ot elérjék, Markus Söder miniszterelnök pedig utolsó kísérletet tesz a Keresztényszociális Unió, a CSU eddigi híveinek felsorakoztatására maga mögé, mert különben a legjobb esetben is csak koalíciós kormány megalakítására kaphat felhatalmazást a bajor választóktól.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×