Infostart.hu
eur:
379.48
usd:
321.94
bux:
131071.88
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Pixabay

Végső bevetésre indulnak a bajorországi pártok

A német tartományban a következő vasárnap választásokat rendeznek. Marcus Söder pártjának megcsappant a támogatottsága, ezúttal nem olyan biztos a választási győzelem.

Bajorországban a következő vasárnap tartományi választás lesz. Ezen a napon a Magyarországhoz legközelebbi, és Ausztriával valamint a Cseh Köztársasággal határos terület csaknem 13 millió lakosa közül minden 18. életévét betöltött német állampolgár az urnákhoz járulhat, hogy véleményt nyilvánítson a 180 tagú tartományi parlament összetételéről.

Eddig a legtöbb mandátummal az immár évtizedek óta kormányzó, de csak Bajorországban működő Keresztényszociális Unió, a CSU rendelkezett, azonban a párt támogatottsága annyira megsínylette a berlini koalícióban való részvételével kapcsolatos politikai torzsalkodásokat, hogy népszerűsége a mélypontra süllyedt, és a hétvégi felmérés alapján alig éri el a 33 százalékot.

Az év eleje óta a bajor tartományi kormány élén álló Markus Söder a hárompárti berlini koalíció ismételten visszatérő vitáit okolta pártja a Keresztényszociális Unió siralmas helyzete miatt. A bajor választókat ugyanis egyre inkább aggasztja a két konzervatív párt, a kancellár, Angela Merkel által vezetett Kereszténydemokrata Unió, a CDU és a volt bajor tartományi kormányfő, Horst Seehofer jelenlegi belügyminiszter elnöklete alatt álló CSU sorozatosan kiújuló ellentéte.

A legfrissebb közvéleménykutatás szerint a Keresztényszociális Unió a szavazatok 33 százalékára számíthat, holott öt esztendővel ezelőtt még a voksok csaknem 48 százalékát sikerült megszereznie

és így egymaga alakíthatott kormányt a tartományi fővárosban, Münchenben.

Jelenleg 18 párt verseng a München egyik leglátványosabb helyén épült parlament 180 mandátumáért. Közülük a bejutásra a CSU mellett a legesélyesebb a Szociáldemokrata és a Zöldpárt, továbbá a szintén csak bajor területen fellepő és kizárólag helyi problémákkal foglalkozó Szabad Választók Pártja, valamint az AfD betűszóval jelölt jobboldali Alternatíva Németországnak elnevezésű párt.

Elemzők az idei választáson sem sok esélyt jósolnak a bejutásra a bajor parlamentbe a Baloldali Pártnak, noha két keletnémet tartomány vezetésében – koalíciós partnerként – már részt vesz az egykori NDK állampártjából kinőtt Baloldali Párt. Ezt jórészt arra vezetik vissza, hogy Bajorország az egyik leggazdagabb német tartomány, ahol a gazdasági élet töretlenül fejlődik és a munkanélküliség a valamivel több mint 2,5%-os mértékkel alig éri el az országos szint felét.

Az elkövetkező napokban valamennyi párt végső bevetésre indul, egyesek azért, hogy legalább a parlamenti bejutáshoz szükséges 5%-ot elérjék, Markus Söder miniszterelnök pedig utolsó kísérletet tesz a Keresztényszociális Unió, a CSU eddigi híveinek felsorakoztatására maga mögé, mert különben a legjobb esetben is csak koalíciós kormány megalakítására kaphat felhatalmazást a bajor választóktól.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×