A Németország nyugati részén fekvő tartományt az utóbbi öt évben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Zöldek koalíciója kormányozta, számottevő konfliktusok nélkül, a lakosság többségének megelégedésére. A választók azonban várhatóan csak a Zöldeket jutalmazzák, a hagyományosan baloldali irányultságú, de egyre inkább a politikai spektrum közepe felé húzódó ökopárt története legjobb eredményét érheti el.

A CDU és a Hessenben ellenzékben lévő Német Szociáldemokrata Párt (SPD) valószínűleg jelentősen gyengül, ami elemzők szerint elsősorban a szövetségi kormány, a CDU, az SPD és az október közepén tartott bajor tartományi választáson súlyos veszteségeket elszenvedett Keresztényszociális Unió (CSU) által alkotott koalíció teljesítményével szembeni elégedetlenséggel magyarázható.

A helyi választásnak így kiszámíthatatlan következményei lehetnek a szövetségi szintű politikában.

Az utolsó felmérések alapján Hessenben továbbra is a CDU lesz az első számú politikai erő a tartományban, de támogatottsága a 26-28 százalékos sávba süllyed az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson elért 38,3 százalékról.

Az SPD 20-22 százalékot szerezhet, szemben az öt évvel korábbi 30,7 százalékkal. Előfordulhat, hogy a harmadik helyre szorul, a Zöldek pedig előrelépnek a tartomány második számú politikai erejévé. Az ökopárt támogatottságát is 20-22 százalékra mérik, ami csaknem a duplája a 2013-ban szerzett 11,1 százaléknak.

A negyedik helyen a CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) végezhet, amely öt éve még nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, ezúttal pedig 12-13 százalékkal kerülhet be a wiesbadeni Landtagba. A 2013-ban alapított AfD így mind a 16 tartományi törvényhozásban rendelkezik majd képviselettel.

Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) egyaránt a szavazatok 8 százalékát gyűjtheti össze, a 2013-ban szerzett 5,2 százalék, illetve 5 százalék után.

A választáson 4,4 millióan vehetnek részt, 52 százalékuk nő, 35 százalékuk 60 év feletti.

A választás reggel 8 órától 18 óráig tart. A szavazóhelyiségből távozó választók nyilatkozatai alapján végzett reprezentatív felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, az előzetes hivatalos végeredmény hétfő kora reggelre várható.

Tizedeken dőlhet el, milyen koalíció alakul Hessenben

Nógrádi György az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában elmondta, Hessen egy relatíve kicsi, de rendkívül gazdag tartomány, ahol sok minden található: kiváló egyetemek és a frankfurti tőzsde is.

A felmérések szerint az várható, hogy mindkét nagy párt 10 százalékot "esik" a választáson: a Kereszténydemokrata Unió (CDU) nyerhet, de 28 százalékra mérséklődhet a támogatottsága, míg Német Szociáldemokrata Párt (SPD) 20 százalékra eshet. Mindeközben a zöldek is feljöttek 20 százalék körülire; az utóbbi időben minden tartományban fantasztikus győzelmet arattak - fogalmazott. Mindemellett a kispártok is erősödtek, a kommunista utódpárt és a liberálisok is - tette hozzá. Mindezek nyomán a szakértő szerint szinte bármilyen koalíció lehetséges.

Nógrádi György azt is elmondta, a hesseni választási eredménynek a berlini politikára is nagy hatása lehet. Ugyanis - mint elmondta - a napokban a CDU főtitkára úgy nyilatkozott: egy hesseni "nagy vereség" után szóba jöhet, hogy felmondják a nagykoalíciót. Így vagy be kell vonni valakit az SPD helyett, vagy ki kell írni a választásokat. Ennek következményei pedig beláthatatlanok - értékelt a szakértő.