Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Nyitókép: pixabay

Kis-Benedek József: változóban a terrorizmussal kapcsolatos gondolkodásmód Amerikában

A terrorizmus elleni küzdelem továbbra is központi kérdés a világpolitikában. Bár 2001. szeptember 11-e után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen, ma nagyobb veszélynek tart egyes nagyhatalmakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a nemzetbiztonsági szakértő.

Lényeges változások történtek az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-ét követően, pedig ott azóta nagy támadás nem volt – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint a hatóságok komoly szigorításokat vezettek be: megpróbálták felszámolni a különböző hálózatokat, megerősítették az FBI-t és figyelemmel kísérték a külföldön folytatott Amerika-ellenes tevékenységeket is.

Szigorították a beutazás és a pénzbevitel szabályait.

„Nem úgy van, mint Európában, hogy nekimegyek a határnak, átmegyek és ott vagyok”

– fogalmazott a szakértő, hozzátéve: az amerikaiak sokkal érzékenyebbek a terrorizmussal szemben. Fokozták az NSA, a Nemzetbiztonsági Ügynökség működését, ráerősítettek a lehallgatásokra. A külföldi képviseleteket is megerősítették, „manapság külföldön az amerikai nagykövetségek úgy néznek ki, mint egy erőd”.

Kis-Benedek József ugyanakkor úgy látja, hogy

sok európai országba könnyen be lehet jutni olyanoknak is, akik nem jó szándékkal érkeznek.

A nemzetbiztonsági szakértő kiemelte: Európában konkrétan behatárolható, hogy mely országban mennyi terrortámadást követtek el. Arról is beszélt, hogy bár figyelni kell az illegális migrációra, az adatok szerint a merényletek zömét mégis inkább a bevándorlók azon leszármazottai követik el, akik már Európában születtek. Szervezetten végrehajtott támadás viszont az utóbbi időben kevés volt. Bár az al-Kaidá kiszorult Afganisztánból, megjelent az Iszlám Állam – tette hozzá.

A terrorfenyegetettséget bonyolítja, a terrorizmus elleni harcot pedig nehezíti, hogy a szervezetek rejtett hálózatokat építettek ki és illegalitásba vonultak. Bár Kis-Benedek József szerint a szervezeti háttér hiánya miatt a terrorcsoportok Európában nagy merényleteket nem tudnak megszervezni, a fenyegetettséget és a félelmet fenn tudják tartani – mindezt azért, hogy a lakosság úgy érezze: bárhol, bármikor történhet támadás.

Változó szemlélet

Változóban van a terrorizmussal kapcsolatos gondolkodásmód az Egyesült Államokban – emelte ki a nemzetbiztonsági szakértő. Az amerikai politikában érzékelhető egy fordulat, miszerint az amerikai elnök a terrorizmust egyre inkább kezelhető problémának tartja, ugyanakkor nagyobb veszélynek gondol olyan nagyhatalmakat, mint Oroszország vagy Kína. Míg Észak-Korea felé nyitottak, addig például Kínát támadják.

„A terrorizmus helyett most egyes államokat próbálnak beállítani ellenfélnek vagy ellenségnek”

– fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Kis-Benedek József szerint az európai felfogás nincs szinkronban az amerikaival: a NATO ugyanis a tömegpusztító fegyverek gyarapítása mellett érvel, míg az Európai Unióban a fő kihívást a terrorizmus elleni harc jelenti. A szakértő kiemelte: az európai országok jelentős része rá van utalva az oroszokkal vagy akár Iránnal való gazdasági kapcsolatra, az Egyesült Államok pedig szankciókat vezetett be utóbbival szemben, sőt a vele együttműködőkkel szemben is korlátozásokat helyezett kilátásba.

A nemzetbiztonsági szakértő kiemelte: az orosz Távol-Keleten kedden kezdődött hadgyakorlat – amelyben 300 ezer katona vesz részt és az utóbbi évtizedek legnagyobb művelete – nem jelenti kizárólag a terrorizmus elleni fellépést; egyfajta erőfitogtatásként is felfogható. Arra figyelmeztetve a Nyugatot, hogy szükség esetén akár államok közötti háborúra is készek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A svéd kormány a migránsok visszafogadásához kötné a Szíriának szánt fejlesztési pénzeket

A svéd kormány a migránsok visszafogadásához kötné a Szíriának szánt fejlesztési pénzeket

Az Aszad-rezsim megdöntése óta először látogatott el hivatalos svéd delegáció Szíriába. A svéd kormány első körben a szír bűnelkövetőket küldené haza, második körben pedig mindazokat a szír állampolgárokat, akik nem jogosultak a Svédországban való tartózkodásra. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője az InfoRádióban elmondta: ahogy a következő években folyamatosan lejárnak az oltalmazotti státuszok, úgy lesz egyre vonzóbb a hazatérés lehetősége az olyan bevándorlók számára, akik jogi bizonytalanságban és kétségek között vannak Európában.

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Hétfőn Steve Witkoff amerikai különmegbízott európai vezetőkkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik, hogy egy tűzszünet lehetőségéről egyeztessenek. Úgy tűnik, hogy az amerikai közvetítők Moszkva után ismét Kijev felé fordulnak, hogy közelítsék a felek álláspontjait. Kormányzati források szerint a tárgyaló felek delegációi már meg is érkeztek a német fővárosba. A berlini tárgyalások előtt eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy országa kész lemondani a NATO-tagságról nyugati biztonsági garanciákért cserébe, teljesítve ezzel az oroszok egyik legfőbb követelését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×