Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Stockholm, 2018. szeptember 9.Stefan Löfven miniszterelnök, a Svéd Szociáldemokrata Párt elnöke és felesége, Ulla Löfven voksol egy stockholmi szavazóhelyiségben svéd parlamenti választások napján, 2018. szeptember 9-én. (MTI/EPA/TT/Sören Andersson)
Nyitókép: MTI/EPA/TT/Sören Andersson

Exit-poll: a jobbközép választási szövetség nyerhetett Svédországban

Az ellenzéki jobbközép választási szövetség hajszálnyi előnnyel, 39,6 százalékkal győzhetett, szemben a kormányzó baloldali koalíció 39,4 százalékával a Svédországban vasárnap tartott parlamenti választáson.

Az SVT svéd köztelevízióban ismertetett adatok szerint a Svéd Demokraták párt a voksok 19,2 százalékát kaphatta, azaz nagyjából minden ötödik szavazó erre a pártra adta le voksát. Az SD támogatottsága jelentősen nőtt az előző, 2014-es választáshoz képest, amikor a voksok 12,9 százalékát szerezte meg.

A Svéd Demokraták mostani eredménye azt jelenti, hogy

egyik hagyományos politikai tömb sem szerzi meg egyedül a többséget a parlamentben.

Valamennyi párt kizárta, hogy hajlandó lenne együttműködni a parlamentben az SD-vel.

Történelmi mélypont lehet

A pártok versenyében a Szociáldemokraták végezhettek az első helyen a szavazatok 25,4-26,2 százalékával, ami azonban több mint egy évszázada a legrosszabb eredményt jelentené. A 2014-es választáshoz képest nagyjából 5 százalékponttal csökkent a párt támogatottsága, csakúgy mint a jobboldal vezető erejéé, a Mérsékelt Párté, amely ezúttal a szavazatok 17,8-18,4 százalékát szerezhette meg.

Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnök a választást a svéd jóléti államról való referendumként próbálta beállítani, miközben ráirányította a figyelmet arra, hogy a tízmilliós országban eddig soha nem látott mértékű a foglalkoztatottság szintje. Mindezt azonban a kampány során háttérbe szorították a bevándorláshoz köthető témák, így a migráció mellett a bevándorlóknak a svéd társadalomba történő integrációja. Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták vezetője a kormányt, de az ellenzéket is bírálta a véleménye szerint kudarcot vallott bevándorlási politikáért, és azt hangoztatta, hogy pártja az egyetlen garancia arra, hogy Svédország keményebben fel tudjon lépni a migrációval szemben.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: folytatódni fognak Irán ellen a légitámadások a jövő héten is, „egész addig, amíg sikerül elérni a célt”

Donald Trump: folytatódni fognak Irán ellen a légitámadások a jövő héten is, „egész addig, amíg sikerül elérni a célt”

Donald Trump arra sürgette az iráni biztonsági erők tagjait, hogy tegyék le a fegyvert, illetve „álljanak a hazafiak pártjára”. „Ez egyedülálló óriási lehetőség az iráni emberek előtt, hogy visszavegyék országukat” – hangoztatta az amerikai elnök, amikor megerősítette Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője halálhírét.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Meghalt Irán legfőbb vezére, elindult a megtorlás, Irán szétbombázza Dubajt - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Meghalt Irán legfőbb vezére, elindult a megtorlás, Irán szétbombázza Dubajt - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×