eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Stockholm, 2018. szeptember 9.Stefan Löfven miniszterelnök, a Svéd Szociáldemokrata Párt elnöke és felesége, Ulla Löfven voksol egy stockholmi szavazóhelyiségben svéd parlamenti választások napján, 2018. szeptember 9-én. (MTI/EPA/TT/Sören Andersson)
Nyitókép: MTI/EPA/TT/Sören Andersson

Exit-poll: a jobbközép választási szövetség nyerhetett Svédországban

Az ellenzéki jobbközép választási szövetség hajszálnyi előnnyel, 39,6 százalékkal győzhetett, szemben a kormányzó baloldali koalíció 39,4 százalékával a Svédországban vasárnap tartott parlamenti választáson.

Az SVT svéd köztelevízióban ismertetett adatok szerint a Svéd Demokraták párt a voksok 19,2 százalékát kaphatta, azaz nagyjából minden ötödik szavazó erre a pártra adta le voksát. Az SD támogatottsága jelentősen nőtt az előző, 2014-es választáshoz képest, amikor a voksok 12,9 százalékát szerezte meg.

A Svéd Demokraták mostani eredménye azt jelenti, hogy

egyik hagyományos politikai tömb sem szerzi meg egyedül a többséget a parlamentben.

Valamennyi párt kizárta, hogy hajlandó lenne együttműködni a parlamentben az SD-vel.

Történelmi mélypont lehet

A pártok versenyében a Szociáldemokraták végezhettek az első helyen a szavazatok 25,4-26,2 százalékával, ami azonban több mint egy évszázada a legrosszabb eredményt jelentené. A 2014-es választáshoz képest nagyjából 5 százalékponttal csökkent a párt támogatottsága, csakúgy mint a jobboldal vezető erejéé, a Mérsékelt Párté, amely ezúttal a szavazatok 17,8-18,4 százalékát szerezhette meg.

Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnök a választást a svéd jóléti államról való referendumként próbálta beállítani, miközben ráirányította a figyelmet arra, hogy a tízmilliós országban eddig soha nem látott mértékű a foglalkoztatottság szintje. Mindezt azonban a kampány során háttérbe szorították a bevándorláshoz köthető témák, így a migráció mellett a bevándorlóknak a svéd társadalomba történő integrációja. Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták vezetője a kormányt, de az ellenzéket is bírálta a véleménye szerint kudarcot vallott bevándorlási politikáért, és azt hangoztatta, hogy pártja az egyetlen garancia arra, hogy Svédország keményebben fel tudjon lépni a migrációval szemben.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×