Antonio Tajani, házelnök javaslatára a Házbizottság csütörtökön úgy döntött, hogy hétfőig kikéri az EP jogi szolgálatának a véleményét a Magyarországról szóló jelentés szavazási rendjéről és szabályairól. Így végérvényesen csak hétfőn, közvetlenül a strasbourgi plenáris kezdete előtt dől majd el, hogy az eredetileg tervezett szerdai időpontban az EP sort keríthet-e a szavazásra, és ha igen, milyen szabályok figyelembevételével Judith Sargentini jelentéséről.

Jóllehet, az EP eljárási rendjének értelmében nagy általánosságban csak az igenek és a nemek számítanak szavazatnak, a tartózkodás viszont nem, az eljárási szabályok minősített esetben az ettől való eltérést sem zárják ki. A 7-ik cikk szerinti eljárás kezdeményezésénél – amiről története során először voksol a Parlament – ugyanakkor a szabályok nem adnak eligazítást, hogy normális vagy ettől eltérő szavazási eljárás van-e érvényben.

Biztos fogódzók híján a képviselők között vita tört ki arról, hogy a tartózkodás leadott szavazatnak számítson-e vagy sem.

A Magyarországot elmarasztaló jelentés elfogadása szempontjából egyáltalán nem mindegy, melyik megközelítés érvényesül. A 7-ik cikk szerinti eljárás kezdeményezéséhez ugyanis a jelenlévő képviselők legalább a kétharmadának a jóváhagyása szükséges úgy, hogy a kétharmad magába foglalja minimum a ház tagjainak a felét plusz egy főt (50%+1).

Ha a tartózkodás is érvényes szavazatnak számít, akkor, mivel többen voksolnak, a kétharmados küszöb átlépése is nehezebbé válik, hiszen több igent kell szerezni hozzá. Ha viszont nem számít szavazatnak, akkor az alacsonyabb küszöb mellett a jelentés elfogadásának kedvez. Mindennek azért van jelentősége, mert a Fidesz-KDNP pártcsaládjában, az Európai Néppártban várakozások szerint számos képviselő, aki nem tud vagy akar dönteni, mintegy kompromisszumként a tartózkodást választaná, azaz nem nyomná meg egyik gombot sem a voksoláson.

Judith Sargentini, a magyar jelentés holland zöldpárti szerzője és sokan mások is nagyon szoros eredményre számítanak a szerdai szavazáson, aminek tétje, hogy az EP praxisában első ízben pellengérre állít-e egy tagállamot a demokratikus értékek és jogállami elvek megsértésének „egyértelmű veszélye” miatt.

A BruxInfo úgy értesült, hogy

nem a tartózkodások kezelése az egyetlen vitatott jogi kérdés.

Egyesek szerint az sem világos, hogy tulajdonképpen egy vagy kettő szavazás lesz-e szerdán. Alapesetben a jelentésről voksolnak a képviselők (így volt ez júniusban a LIBE-bizottságban is), de néhányan úgy vélik, hogy külön kellene szavazni a jelentésről és annak konklúzióiról (tehát arról, hogy Magyarországgal szemben megindítsák-e az eljárást), hiszen ha az első tartalmával egyet is ért valaki, a következtetéseivel és a következményekkel még nem feltétlenül.

Az eredeti terv az volt, hogy hétfőn az alkotmányjogi szakbizottság (AFCO) tisztázza majd a nyitott kérdéseket, ám Antonio Tajani a gyorsabb és politikailag kevésbé befolyásolható eredmény érdekében úgy döntött, hogy a jogi szolgálatra bízza a döntést.

Brüsszelben azt is rebesgetik, hogy Jean-Claude Juncker a színfalak mögött a Sargentini-jelentés szavazásának elhalasztásáért lobbizott, mert attól tart, hogy a voksolás eltereli a figyelmet az Unió helyzetéről szóló beszédéről,

ami a napirend szerint szerda délelőtt, tehát a magyar szavazás előtt lesz. A bizottsági elnök szóvivője ugyan cáfolta ezt az értesülést, egyes nevük mellőzését kérő parlamenti források azonban megerősítették.

Juncker egyébként élénk figyelmet keltett csütörtökön azzal a kijelentésével, miszerint problémát lát a Fidesz-KDNP európai néppárti tagságában. A Bizottság elnökét az EP folyósóján szólította meg néhány olasz újságíró és tette fel neki a kérdést, amire ez volt a válasz.

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök pedig arra szólította fel az EP tagjait, hogy szavazzák meg a Sargentini-féle jelentést.

A Házbizottság csütörtöki ülésén – amelyen Juncker is részt vett – közben tisztázták a keddi plenáris vita menetrendjét. Eszerint Orbán Viktor, magyar miniszterelnök a holland jelentéstevőhöz hasonlóan egyszeri 7 perces megszólalási lehetőséget kap majd, amelyet követően a pártok vezérszónokai következnek. A vita végén nem lesz tehát lehetőség a viszontválaszokra.

A parlamenti szavazás tétje, hogy az EP indoklással ellátott javaslatára a Tanács az érintett tagállammal folytatott egyeztetés után megállapítsa, indokolt-e vagy sem az EU működéséről szóló szerződés 7-ik cikke első bekezdésének az aktiválása hazánkkal szemben.

Formailag ez első körben annak kimondásával járna (az EP legalábbis a jelentés elfogadásával ezt indtványozná), hogy Magyarországon fennáll-e vagy sem az alapvető értékek súlyos megsértésének a nyilvánvaló veszélye. Ennek megállapításához a tagállamok négyötödének az egyetértése szükséges úgy, hogy az érintett ország szavazata nem számít.

A Tanács – amely jelenleg már ilyen párbeszédet folytat Lengyelországgal – a későbbiek során ajánlásokkal is fordulhat a szóban forgó országhoz, és csak ha ennek nincs foganatja, mérlegelhet konkrét szankciókat, így legsúlyosabbként a tagállam szavazati jogának a felfüggesztését a Tanácsban.

Ez azonban elemzők szerint inkább csak elméleti lehetőség, hiszen mindenféle szankció előtt csak az állam- és kormányfők (Európai Tanács) egyhangú döntése nyithatná meg az utat.

Brüsszel Magyarország esetében nem látja megérettnek a helyzetet, mert nem lát rendszerszintű fenyegetést a jogállamra nézve. Judith Sargentini, zöldpárti képviselő jelentése viszont éppen arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon rendszerszintű problémák vannak, és ezért elkerülhetetlen az EU beavatkozása.

A magyar kormány a jelentés számos állítását vitatja és boszorkányüldözésről beszél, aminek valódi okát a migrációt érintő, Brüsszelétől nagyon eltérő magyar politikai irányvonalban véli felfedezni.