eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Tokió, 2018. augusztus 15.Akihito japán császár (j) és Micsiko császárné fejet hajt az oltár előtt a tokiói Nippon Budokan csarnokban, ahol megemlékezést tartanak a II. világháború során elhunyt japán katonák és polgári személyek emlékére Japán háborús kapitulációjának 73. évfordulóján. Japán 1945. augusztus 15-én jelentette be, hogy feltétel nélkül leteszi a fegyvert az Egyesült Államok előtt. A fegyverszüneti egyezményt szeptember 2-án írták alá az amerikai Missouri hadihajón. (MTI/EPA/Ota Kijosi)
Nyitókép: MTI/EPA/Ota Kijosi

Utoljára emlékezett meg a fegyverletételről a japán császár

Mély megbánásról beszélt szerdán Akihito japán császár országa második világháborúban játszott szerepéről utolsó megemlékező beszédében.

"A múltra tekintve, szem előtt tartva a mély megbánás érzéseit, őszintén remélem, hogy a háború borzalmai soha nem ismétlődnek meg" - fogalmazott az uralkodó.

Hirohito japán császár 73 évvel ezelőtt, a Hirosimára és Nagaszakira mért amerikai atomcsapás után, 1945. augusztus 15-én jelentette be, hogy Japán leteszi a fegyvert, és ezzel Európán kívül is véget ért a második világháború. A fegyverletételt hivatalosan szeptember 2-án írták alá.

A 84 éves Akihito, a modern japán történelemben példátlan módon, előreláthatólag jövő tavasszal lemond, és legidősebb fiának, Naruhitónak adja át a krizantémtrónt. Az uralkodó három évvel ezelőtt jelezte, hogy kora és állapota már megnehezíti számára, hogy ellássa császári teendőit. Viszont a vonatkozó törvény nem rendelkezett a császár lemondásának lehetőségéről, ezért módosítani kellett a jogszabályt.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×