Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Megvolt az első találkozó, előrelépés a spanyol-katalán kapcsolatokban

Mindkét részről pozitív értékeléssel zárult Pedro Sánchez spanyol kormányfő és Quim Torra katalán elnök első megbeszélése Madridban hétfőn, annak ellenére, hogy Katalónia függetlenségének kérdésében álláspontjaik továbbra is eltérőek.

"Konstruktívan és nagylelkűen esélyt kell adnunk a kapcsolatok helyreállításának, meg sem kellett volna megszakadniuk" - fogalmazott Carmen Calvo spanyol miniszterelnök-helyettes a találkozót követő sajtótájékoztatóján.

Megállapodtak abban, hogy visszaállítják a kétoldalú kormányközi bizottságok működését, amelyek 2011 óta nem üléseznek.

A feladattal Meritxell Batet területi politikáért felelős minisztert bízzák meg. A bizottságok függőben lévő kérdésekkel foglalkoznak majd, egyebek mellett például pénzügyi vagy infrastrukturális területeken - tette hozzá.

Carmen Calvo bejelentette: a spanyol kormány felülvizsgálja egyes alkotmánybírósági beadványok visszavonásának lehetőségét a katalán parlament néhány szociális vonatkozású jogszabályával szemben, amelyeket még az előző, konzervatív kormány nyújtott be.

"Felelősnek érezzük magunkat minden katalánért, bárhogy is szavazzanak" - jegyezte meg.

A két vezető tárgyalt arról is, hogy a spanyol kormányfő részt vesz a barcelonai és cambrilsi terrortámadások első évfordulójára tervezett megemlékezésen augusztusban.

Az önrendelkezés nem létezik

A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy a katalán elnök a megbeszélésen szóba hozta Katalónia önrendelkezési jogának kérdését.

"Az önrendelkezés a világ egyik alkotmányában sem létezik, a miénkben sem. Erről nagyon kevés beszélnivaló van" - jelentette ki, hangsúlyozva Katalónia mostani magas fokú autonómiáját.

A katalán elnök egy másik helyszínen úgy nyilatkozott a sajtónak:

"most egy olyan kormány van Spanyolországban, amely elismeri, hogy egy politikai problémát politikai úton kell megoldani, ezt nem hallottuk az előző kormánytól, és ezt az elismerést mi értékeljük."

Quim Torra kiemelte: számukra nagyon fontos, hogy bármilyen témáról beszélhettek, még akkor is, ha meglehetősen távoli álláspontokat képviselnek, például az önrendelkezés kérdésében a spanyol kormánnyal, amit azonban a legfontosabb témának tart.

Mint mondta, bízik a "nyílt és őszinte" párbeszéd megtartásában.

A katalán vezető kifejtette: követeléseikben nincs változás, továbbra is azt akarják, hogy a katalánok "békésen, demokratikusan, szabadon" dönthessenek jövőjükről, és nem mondanak le a függetlenség eléréséről.

"Kértem Sánchez miniszterelnököt, hogy legyen vége a függetlenségi törekvésekkel szembeni bírósági és rendőrségi offenzívának" - mondta Torra, hangsúlyozva, hogy szerinte az előzetes letartóztatásban lévő katalán vezetők politikai foglyok, akiknek helyzete igazságtalan.

Nyolc év problémáit kell megoldani

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: nem várta, hogy a találkozón meggyőzik egymást a spanyol kormányfővel.

"Nyolc év problémáit nehéz orvosolni egy kétórás találkozón, akármilyen őszinte is legyen" - fogalmazott.

Quim Torra azt is elmondta, hogy VI. Fülöp spanyol királyt nem hívják meg a terrormerényletek évfordulójára rendezett megemlékezésre, tavaly októberi televíziós beszéde miatt.

Az uralkodó ebben arról beszélt, hogy a katalán kormány ismétlődően, tudatosan és szándékosan megsértette a törvényeket.

A nyilatkozatot két nappal a függetlenségi népszavazás után tette, amelyet az alkotmánybíróság felfüggesztő ítélete ellenére rendeztek meg, és amely rendőri erőszakba torkollt.

A spanyol és katalán kormány vezetői - akkor még Mariano Rajoy és Carles Puigdemont - utoljára 2016 áprilisában ültek tárgyalóasztalhoz.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×