Infostart.hu
eur:
368.32
usd:
335.88
bux:
142941.49
2026. november 18. szerda Jenő
Trebes, 2018. március 23.A francia Országos Csendőrségi Beavatkozási Csoport (GIGN) egyik tagja (k) a Super U szupermarket épületénél a dél-franciaországi Carcassonne-tól keletre fekvő Trebes településen, ahol legkevesebb két ember életét vesztette, amikor 2018. március 23-án egy fegyveres túszokat ejtett az üzletben. A rendőrök lelőtték a túszejtőt, aki azt állította, hogy az Iszlám Állam (IA) terrorszervezethez tartozik. (MTI/EPA/Sebastian Nogier)
Nyitókép: SEBASTIAN NOGIER

Üzent a túlélőknek a párizsi merénylő

Salah Abdeslám nem bánta meg a 130 halálos áldozatot követelő, 2015-ös párizsi merényletsorozat elkövetését.

Először beszélt vizsgálóbírók előtt a 2015-ös párizsi merényletsorozatról a terrorkommandó egyetlen túlélője, Salah Abdeslam. Nem akart ügyvédet, azt mondta Allahra bízza magát. Sajtóbeszámolók szerint Abdeslam azt mondta, hogy a muzulmánok csak védekeznek.

"Nem azért támadunk rátok, mert sertést esztek, bort isztok vagy zenét hallgattok, hanem a muzulmánok védekeznek azokkal szemben, akik őket támadják."

Az áldozatok hozzátartozóinak és a túlélőknek is üzent a férfi: "tegyék félre a haragjukat és gondolkodjanak el néhány pillanatig azon, hogy kizárólag a vezetőik tévedései miatt szenvednek".

Salah Abdeslam egy órát töltött a vizsgálóbírók irodájában alig egy héttel azután, hogy vakbélgyulladás miatt egy rövid ideig kórházban ápolták.

Eddig ötször hallgatták ki, de nem beszélt

A belga rendőrség 2016 márciusában, négy hónapi bujkálást követően fogta el Brüsszelben a 28 éves marokkói származású, Brüsszelben született, de francia állampolgárságú férfit, aki ellen egy hónappal később emeltek vádat Franciaországban.

Salah Abdeslam az első öt kihallgatásán 2017 novemberig teljes hallgatásba burkolózott, majd a hatodik alkalommal idén március 9-én megszólalt, és egy szembesítés során a bújtatásával meggyanúsított egyik társa védelmében vallott.

Hogyan élte túl?

Salah Abdeslam elfogása után azt mondta a belga rendőröknek, hogy azért élte túl a párizsi merényletsorozatot, mert az utolsó pillanatban meggondolta magát, úgy döntött, hogy nem robbantja fel magát.

A nyomozás egyik sötét foltja éppen az volt, hogy Salah Abdeslam hogyan és miért élte túl a merényleteket, mi volt a pontos szerepe. Egy szakértői vélemény szerint a robbanóöve, amelyet Párizs egyik déli elővárosában, Montrouge-ban egy szemetesbe dobott, nem működött, de az nem volt megállapítható, hogy a férfi egyáltalán megpróbálta-e működésbe hozni azt vagy sem.

Egy utóbb megtalált levél szerint viszont Abdeslam meg akart halni, megpróbálta működésbe hozni a robbanóövet.

A szervezésben is részt vett

Abdeslam bérelt a saját nevére és a saját bankkártyáját használva lakásokat Párizsban a merénylőknek, és szintén ő bérelt kettőt abból a három autóból, amelyekkel a terroristák a támadások helyszíneire érkeztek.

Az is bizonyított, hogy Párizsban volt november 13-án, a Stade de France nemzeti stadionnál felrobbant három öngyilkos merénylőt ő szállította a helyszínre. Azzal is gyanúsítják a férfit, hogy a Szíriából és Irakból a menekültek közé vegyülve visszatérő európai dzsihadisták többségét ő szállította Európa különböző városaiból, többek között Budapestről Brüsszelbe, ő maga viszont soha nem járt az iszlamista harcok területein.

Címlapról ajánljuk

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Bekeményít a kormány a közmunkásoknál

Bekeményít a kormány a közmunkásoknál

Szigorúbb ellenőrzésekre számíthatnak jövőre a közfoglalkoztatók, a Tisza-kormány által közzétett 2027-es országos ellenőrzési terv ugyanis kimondja, hogy egy dolgozót csak egyszer lehet beszámítani az éves ellenőrzési arányba. A Szociális és Családügyi Minisztérium dokumentuma megtartja a korábbi 10 és 20 százalékos küszöböket, de pontosabban előírja, hogyan kell a kormányhivataloknak követniük a támogatások útját, így lezárva sok kiskaput és joghézagot. Az ellenőrök azt is vizsgálják majd, hogy ki és mire használja a támogatásból vett gépeket, mennyi áru van ténylegesen a raktárban, és visszaforgatták-e az értékesítésből származó bevételt. A minisztérium azt kéri, hogy a hivatalok lehetőleg még a programok futása alatt ellenőrizzenek, amikor a hibák még javíthatók. A szigorítás oka, hogy például 2025-ben a 3569 ellenőrzés során feltüntetett 33 088 főből nem derült ki, hány különböző embert vizsgáltak valójában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×