Infostart.hu
eur:
368.1
usd:
335.56
bux:
143403.54
2026. november 18. szerda Jenő
David Lammy kijelölt brit külügyminiszter távozik a miniszterelnöki rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2024. július 5-én, miután az előző napi brit parlamenti választásokon győztes Munkáspárt vezére lett az új kormányfő.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brit ex-külügyminiszter: vissza kell lépni az EU-ba!

Egy nappal a brit kormányfő brüsszeli tárgyalásai előtt egy befolyásos munkáspárti képviselő felszólította: vállalja fel Nagy-Britannia „teljes jogú” visszatérését az Európai Unióba. A téma egyre nagyobb teret kap a brit közbeszédben, egy felmérés szerint a visszatérés jó pontokat hozna a Munkáspártnak.

David Lammy volt munkáspárti miniszterelnök-helyettes és egykori külügyminiszter szerint a „tagság-light”, azaz az európai vámunióhoz való csatlakozás önmagában nem oldaná meg a brit gazdaság problémáit, és nem garantálná az ország biztonságát sem. Andy Burnham miniszterelnök pénteki brüsszeli csúcstalálkozója ugyanakkor még nem a brexit visszafordításáról, hanem a kapcsolatok szorosabbra fűzéséről szól majd.

A volt miniszterelnök-helyettes a Times című lapban megjelent írásában fogalmazott úgy: az EU teljes jogú tagsága az egyetlen olyan megoldás, amely egyszerre biztosíthatna nagyobb gazdasági növekedést, erősebb biztonságot és hatékonyabb fellépést az ellenőrizetlen illegális bevándorlással szemben a britek számára. Nézeteit egy BBC-interjúban is megismételte.

Lammy szerint az európai vámunió – amelynek például Törökország is a tagja, igaz, kivételekkel – önmagában nem hozna jelentős gazdasági növekedést, a közös piachoz való csatlakozás pedig úgy biztosítana gazdasági előnyöket, hogy közben Nagy-Britanniának kevés beleszólása lenne a szabályok alakításába.

A prominens munkáspárti képviselő, aki a Starmer-kormány külügyminisztere is volt, azt szeretné, ha a Munkáspárt már a következő parlamenti választás előtt egyértelműen kiállna a teljes uniós tagság visszaszerzése mellett. Úgy véli, ezzel a párt a saját választóin túl a gazdasági növekedést és a nemzetközi együttműködést támogató konzervatív szavazókat is megszólíthatná. Véleményét erősíteni látszik egy felmérés, amely szerint ha a Labour ezen a platformon kampányolna a következő választások előtt, akkor 7 százalékkal megugrana a támogatottsága. Emellett egy esetleges népszavazáson a britek kétharmada szavazna a visszatérésre, és egyharmada ellene.

Burnham kormányfő és az EU-vezetés pénteki brüsszeli találkozója azért különösen fontos, mert az első kézzelfogható lépéseket hozhatja a brexit utáni brit–uniós kapcsolatok újjáépítésében. Az úgynevezett „reset-tárgyalások” egyik fő témája egy élelmiszer- és italforgalmi megállapodás lesz.

Ennek keretében Nagy-Britannia átvenné az Európai Unió növény- és állategészségügyi előírásait, ami egyszerűbbé és olcsóbbá tehetné az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek határokon átnyúló kereskedelmét.

Emellett egy olyan ifjúsági mobilitási megállapodásról is szó lesz, amely lehetővé tenné, hogy a harminc év alatti uniós állampolgárok akár három évig Nagy-Britanniában éljenek, dolgozzanak vagy tanuljanak. A brit fiatalok hasonló lehetőséget kapnának az uniós tagállamokban. Terítéken szerepel továbbá egy energetikai megállapodás is.

A csúcstalálkozó után Andy Burnham ismerteti majd a brit–EU-s kapcsolatok hosszabb távú rendezésének lehetséges irányait is – mindössze néhány nappal egy fontos beszéde után, amelyben azt mondta: a kilépés több kárt hozott a briteknek, mint hasznot. Londont viszont figyelmeztették: még ha visszatérhet is a klubba, korábbi mentességeit már nem szerezheti vissza.

A kormányfő korábban azt mondta: szeretné, ha ez még az ő életében megvalósulna, de csak a következő parlamenti választás után.

A kérdés a Munkáspárton belül is megosztja a politikusokat. Rachel Reeves volt pénzügyminiszter szintén a visszatérés mellett érvelt, mondván, a brexit szegényebbé, gyengébbé és kevésbé biztonságossá tette az országot. Wes Streeting védelmi miniszter ugyancsak mielőbbi csatlakozást szeretne. Lisa Nandy kulturális miniszter viszont úgy véli, a brexit körüli vitát már lezárták, John Healey pénzügyminiszter pedig arra emlékeztetett, hogy a britek erről már egyszer népszavazáson döntöttek.

A visszatérést ellenző konzervatív politikusok között van Boris Johnson és David Cameron volt miniszterelnök is. Mindketten arra figyelmeztették Burnhamet, hogy ne próbálja meg visszafordítani a brexitet. Egy újonnan alakult brexitpárti kampánycsoport pedig azt állítja, hogy az uniós tagság évente csaknem negyvenmilliárd fontjába kerülne Nagy-Britanniának.

Különösen kényes politikai kérdés ez Andy Burnham számára, hiszen saját választókerülete, Makerfield a 2016-os népszavazáson 65 százalékban a kilépésre szavazott.

A kormányfő korábban azt ígérte, hogy minden politikai döntését a választókerülete érdekei alapján is mérlegeli. Most azonban egyre nyíltabban beszél arról, hogy a brexit több kárt okozott Nagy-Britanniának, mint amennyi hasznot hozott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Tisza-kormány: Parlament előtt az egészségügyi bérrendezés kérdése

Tisza-kormány: Parlament előtt az egészségügyi bérrendezés kérdése

Ma lezárulhat a 2027-es költségvetés általános vitája az Országgyűlésben. A parlamenti menetrendről elérhető összefoglaló erre a napra jelzi a háromnapos vita utolsó szakaszát, ennek lezárása azonban még nem jelentené a büdzsé elfogadását, amelyre várhatóan december közepéig kell majd várnunk. A képviselőknek a holnapi, csütörtök 16 órás határidőig lesz lehetőségük a módosító indítványok benyújtására.Kármán András pénzügyminiszter szerint a vagyonadó egy-két ponton még változhat a bevezetése előtt, a különadók azonban maradnak. Az is kiderült, hogy a Tisza Párt az Országgyűlésről szóló törvény és a házszabály több pontját is módosítaná, azzal a céllal, hogy átláthatóbbá tegyék a parlamenti munkát és átalakítsák a viták rendjét. Ezen felül felülvizsgálnák a bizottsági működés és a képviselői felelősségre vonás szabályait is. Magyar Péter miniszterelnök végleges döntést ígér mára az autópálya-koncessziók ügyében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×