Infostart.hu
eur:
367.81
usd:
335.39
bux:
143558.92
2026. november 18. szerda Jenő
Draskovics Tibor volt igazságügyi és rendészeti miniszter (j) és Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter meghallgatásuk elõtt a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság ülésén az Országház Apponyi Albert gróf termében 2026. november 18-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Bárándy Péter nem látott problémát a rendszerben, de most változtatna rajta

Nem látott problémára utaló jeleket minisztersége idején a végrehajtói kamara működésében Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, aki erről az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró bizottságának szerdai ülésén beszélt. Draskovics Tibor volt igazságügyi és rendészeti minisztert ugyanitt a devizahitel-válság kirobbanásakor meghozott reformokról, azok okairól és hatásairól kérdezték.

Bárándy Péter, aki 2002 és 2004 között volt tárcavezető, meghallgatásán kizárólag kérdésekre válaszolt, a legtöbb elől azonban azzal a válasszal tért ki, hogy véleményt nem szeretne alkotni, csak tényekről hajlandó beszámolni. A volt miniszter többször jelezte azt is, hogy sok mindenre nem emlékszik már abból az időszakból.

Kérdésre válaszolva kifejtette, a kamarát, mint a végrehajtók érdekképviseleti szervét kezelte, köztestületi funkcióját ismerte, de csak a végrehajtói kamara általános felügyelete tartozott hozzá, például a szervezeti és működési szabályzat jogszabályi megfelelőségének tekintetében kellett állást foglalnia.

Toroczkai László (Mi Hazánk), a testület elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a vizsgálóbizottság feladatai közé tartozik egy új, emberségesebb végrehajtói rendszer megalkotásának segítése is, így a meghallgatott a véleményével most is segíthetné a testület munkáját.

Válaszul Bárándy Péter kifejtette, nem látja helyesnek, hogy üzleti konstrukcióban működik a végrehajtói szervezet, inkább állami tényezőként, az államtól kapott fix jövedelemmel rendelkezve kellene ellátnia a feladatát. Ez persze magában hordozza annak a kockázatát, hogy nem lesz elég hatékony a végrehajtás – jegyezte meg, hozzátéve, hogy valamiféle egyensúlyt kellene találni. Azt sem tartja helyesnek, hogy egy ember rendelkezik egy olyan pozíció elnyeréséről, amelynek „igen magas jövedelem biztosítása is a célja”.

A testület tagjai többször is rákérdeztek a forint alapú lakossági hitelek 2003-as szigorítására, amely szerintük a devizahitelek „elszabadulásához” vezetett, és nagyban hozzájárult a végrehajtási visszaélésekhez. Bárándy Péter azt mondta, ez inkább gazdasági kérdés volt, a döntés részleteire, a hátterében álló megfontolásokra pedig nem emlékszik.

A végrehajtók díjszabásának minisztersége idején történt változtatását, miszerint az ügyértékhez kötve emelkedett a végrehajtók díjazása, úgy értékelte, minden olyan eljárásban, ahol meg lehet határozni az ügyértéket, ez a díjszabás alapja.

A végrehajtók működésének jogi végzettséghez kötését negatív intézkedésnek értékelte, de válaszát nem indokolta.

Arra a kérdésre, kapott-e jelzést arról minisztersége során, hogy a végrehajtói álláshelyek elosztásában nem szakmai szempontok érvényesülnek, és úgynevezett „klánok” uralják a rendszert, nemmel válaszolt, és megjegyezte, addig nem volt probléma a kinevezésekkel, amíg a megyei bíróságok elnökei döntöttek róla.

Az egyes végrehajtói irodák kiugróan magas ügyszámhoz jutását úgy kommentálta, ez olyan technikai kérdés, amely biztosan nem ért fel egy miniszter szintjéhez sem akkor, sem most.

Mi történt a devizahitel-válság idején?

A devizahitel-válság kirobbanásakor meghozott reformokról, azok okairól és hatásairól kérdezték Draskovics Tibor volt igazságügyi és rendészeti minisztert az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtti meghallgatásán szerdán Budapesten.

A Gyurcsány-kormány időszakának végén és a Bajnai-kormány ideje alatt – 2008 és 2009 között – kormányzati pozíciót betöltő politikus expozéjában közölte: számos új intézkedést vezettek be, miután a globális pénzügyi válság hatására erősödő svájci frank miatt jelentősen megemelkedtek a lakossági hiteltörlesztő-részletek.

Ezek szerinte egyszerre szolgálták a hitelezőket és az adósokat is, ugyanis elsősorban a végrehajtási eljárásokkal, árverésekkel kapcsolatos korábbi visszásságok megszüntetését és a fizetési meghagyások érvényesítésének felgyorsítását segítették elő.

Címlapról ajánljuk

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×