Infostart.hu
eur:
366.96
usd:
334.13
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
View of the planet Jupiter. Voyager probe in exploration around the planet. Solar system. 3d rendering. Element of this image is furnished by Nasahttps://nasa3d.arc.nasa.gov/detail/jup0vss1
Nyitókép: Getty Images/Naeblys

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

A Voyager–1 és a Voyager–2 szondák az emberiség által legtávolabb küldött és még mindig működő eszközök, mindkettő 1977-ben indult útnak.

Mint Kiss László csillagász, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora az InfoRádióban elmondta, a Voyager–1 jutott messzebb, mivel nagyobb sebességgel távolodik a Földtől.

„Mind a kettő elindult a Jupiterhez, aztán a Szaturnuszhoz, aztán a Voyager–1 elindult a saját útján, kifelé a Naprendszerből. A Voyager–2 pedig úgy használta ki a Jupiter és a Szaturnusz gravitációs terét, hogy egy olyan pályára állt, amely később, 1986-ban elvezette az Uránuszhoz, 1989-ben pedig a Neptunuszhoz, amely bolygó végül kilökte a Naprendszerből” – ismertette Kiss László.

A Voyager–1 ezekben a napokban tehát eléri az 1 fénynap távolságot, ami azt jelenti, hogy ha rádióhullámokon üzennénk neki, hogy „szia, Voyager–1, hogy vagy”, akkor egy napig utazik oda a kérdés, ő válaszol, hogy „szia, Föld, jól vagyok”, és még egy nap, mire a Földre visszaér a jel, vagyis két nap odavissza az üzenet útideje. De ez, mint Kiss László mondta, játék a számokkal, de a Naprendszer méretét, illetve a csillagközi tér szakadék jellegű hatalmas ürességét nagyon jól jellemzi, hogy egy fénynap, azaz a fény által egy nap alatt megtett út a legközelebbi legközelebbi csillag távolságával összevetve mennyire picike.

„A proxima centauri a legközelebbi csillag a Nap után, 4,25 fényévre van tőlünk, ez 1600 fénynapot jelent, ami úgy fordítható a Voyager–1 esetében, hogy

az emberiség 80 ezer év alatt jutna el a legközelebbi csillaghoz

az eszköz segítségével” – rögzítette.

Vagyis: még csak „kapirgáljuk” a csillagközi teret a két szondával, noha öröm, hogy működik mind a kettő a Naprendszer egy fényéven lévő határain kívül is.

Hogy mit mér és milyen tudományos adatokat küld vissza a két öregedő NASA-szonda, arról Kiss László azt mondta, a fedélzeten csak analóg számítógépek működnek, rendkívül egyszerű mérőműszerek rögzítenek adatok „huszonmilliárd” kilométerre a Naptól, csoda, hogy egyáltalán bármit képesek végezni; radioaktív bomlású energiatermelők adják az áramot, részecskedetektorok, sugárzásmérők próbálják érzékelni, hogy milyen típusú részecskék felhőjében, ritka plazmájában úszik a két szonda.

Amikor véget ér a munkájuk, a tudományos élet Kiss László szerint „nyilvánvalóan sírni fog”.

„Nemrégiben volt egy beszélgetés a The New York Timesban azzal a mérnökkel, aki mindmáig bejár a NASA egyik központjába, és már tisztes kort megért, ő úgymond még érti azt a programozási nyelvet, amely a Voyager szondák fedélzetén működik, és ott, azt a szoftvert le tudja kezelni távirányítással. Voltak időszakok, amikor az egyik szonda elvétette a Földdel való kapcsolatot, de szerencsére annak idején nagyon ügyes emberek találták ki a fedélzeti szoftvert, mert emlékeim szerint negyedévente megkeresi a műszer a Föld irányát” – mutatott rá.

Nyugdíjas szondák

Szerinte a szondák rég betöltötték már a szerepüket. A Voyager–1-nek a Szaturnusz-közelítés után volt még egy nagy dobása, az úgynevezett halványkék pötty; amikor 6 milliárd kilométerre járt a Voyager–1 szonda a Naptól, visszanézett a Naprendszerre, és elkészített egy olyan mozaikképet, amelyen a Naprendszer bolygói között a Föld egy halványkék pöttyként szerepelt, ez megmutatta, mennyire kis védtelen valami a Föld, amelyen mi élünk.

A szondák „halála” után szerinte lesznek még messzire eljutó eszközök, ilyen lehet a New Horizons szonda, amelyet a Plútóhoz küldtek az amerikaiak, 2006-ban indult, 2015-ben repült el a Plútó mellett – amely Kiss László elbeszélése szerint időközben „elvesztette bolygó jellegét”, hiszen a csillagászok megszavazták ezt, és így törpebolygóvá vált, amit az amerikaiak mindmáig nem igazán fogadnak el.

„Ő jár most olyan távolságban, hogy felveszi a versenyt előbb-utóbb a Voyagerekkel, és modernebb műszerek vannak a fedélzetén” – mutatott rá a csillagász.

Mindent összevetve a Voyagerek megvalósulását történelmi tettnek minősítette, amelyeknek minél jobban ki kell tolni a működési idejét és a megtett távolságát.

Él egy iparági pletyka egyébként a Voyagerekről: van rajtuk egy aranylemez, amelyen az emberiség bemutatkozása olvasható arra az esetre, ha valaki a világűrben egyszer megtalálja. Ezt kommentálva tisztázta, van ilyen üzenet egy valamikori megtalálónak.

„Ha őszinték akarunk lenni, az az emberiség fogja történelmi relikviaként kezelni, amely birtokol majd sokkal gyorsabb űreszközöket, amelyekkel utol lehet érni a Voyagereket. Annak az esélye, hogy idegen lények találkozzanak velük, »0, vessző, kétszáz darab 0 és azután 2« százalék, tehát rendkívül picike, és aztán tudja is értelmezni, hogy a lemezen lévő karcok valamit üzennek. Ebben nehéz hinni, mindenesetre gesztusként szép volt.”

A cikk Pintér Dániel interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×