Infostart.hu
eur:
367.65
usd:
335.16
bux:
144606.96
2026. november 18. szerda Jenő
Az Országgyűlés üres ülésterme // Seats in the Parliament of Hungary in Budapest, Hungary, 2014.
Nyitókép: LuismiX/Getty Images

Új időszámítás a parlamentben, rövidülhet a felszólalások hossza

Rövidítené a parlamenti előterjesztői nyitóbeszédek és zárszók, illetve a nem vezérszónoki képviselői hozzászólások felszólalási időtartamát a Tisza. A kormánypárti frakció a tiszteletdíj-csökkentés és a fegyelmi szankciók szabályain is változtatna.

A képviselőcsoport szerdai közleményében az Országgyűlésről szóló törvény és a házszabály javasolt módosítását azzal indokolta, hogy így demokratikusabbá és átláthatóbbá válik a parlamenti munka, koncentráltabbak lesznek a viták, valamint az elmúlt 16 év „túlzó és önkényes bírságai helyett” következetesebben érvényesül a képviselői számonkérhetőség.

A frakció úgy fogalmazott, hogy a parlamenti vita a demokrácia alapvető része, de nem mindegy, hogyan használják fel a képviselők a rendelkezésükre álló felszólalási időket. Hozzátették, hogy

az éjszakába nyúló parlamenti viták nem garantálják a minőségi jogalkotást,

ezért a felszólalási időtartamok észszerű módosításával a tartalmasabb, felkészültebb és lényegre törőbb parlamenti munkát kívánják ösztönözni.

Arra is kitértek, hogy a kötött tárgyalási rendű vitákban a „választói felhatalmazásra figyelemmel”

egyenlőbben osztanák meg a felszólalási időkeret a kormánypárt és az ellenzék között.

A javaslat a következő parlamenti ciklusokban is kötelezően létrehozandó állandó bizottsággá tenné a társadalmi részvétel bizottságát.

A mentelmi bizottságban továbbra is azonos számú kormánypárti és ellenzéki képviselő dolgozna, de valamennyi képviselőcsoport számára legalább egy tagsági helyet biztosítanának.

Indítványuk lehetővé tenné, hogy a vizsgálóbizottságok gyorsan beszerezhessék az idézésekhez szükséges adatokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból.

A javaslat tartalmazza, hogy a magyar jelnyelv használatának joga nemcsak az országgyűlési képviselőket, hanem valamennyi, plenáris vagy bizottsági ülésen felszólalásra jogosult személyt megilleti.

A Tisza képviselőcsoportja szerint az indítvány erősíti a bizottsági munkában való részvétel számonkérhetőségét, miközben arányosabbá teszi a tiszteletdíj-csökkentés és a fegyelmi szankciók szabályait az „elmúlt 16 év ellenzéki képviselőket ért túlzó, aránytalan és önkényes bírságai helyett”.

A módosítások elfogadása esetén az új szabályok 2027. február 1-jén lépnek hatályba.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×