eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Washington, 2018. április 24.Emmanuel Macron francia államfő (b) és Donald Trump amerikai elnök kezet fog a sajtótájékoztatójuk végén a washingtoni Fehér Házban 2018. április 24-én. Macron háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban. (MTI/EPA/Shawn Thew)
Nyitókép: SHAWN THEW

Feledy Botond: ügyes diplomáciai húzás Macron új atomalku terve

Az új iráni atomalku kidolgozásának felvetése ügyes diplomáciai lépés Emmanuel Macron francia elnök részéről, amelyből még Donald Trump amerikai elnök is profitálhat - mondta az InfoRádiónak Feledy Botond. A külpolitikai elemző a két politikus washingtoni találkozója után nyilatkozott az InfoRádiónak.

Emmanuel Macron francia államfő Donald Trump amerikai elnökkel közös keddi washingtoni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy új, hosszú távú, az Egyesült Államoknak is megfelelő megegyezést kellene kidolgozni az iráni atomkérdésben. A megállapodás létrehozásába a térségbeli hatalmi tényezőknek, például Oroszországnak és Törökországnak is be kellene kapcsolódnia - vélekedett Macron.

Az atomalku újratárgyalásának célja az lenne, hogy tartós stabilitást biztosítson a Közel-Keleten - tette hozzá.

"Nem vagyunk naivak, ha Iránról van szó" - hangsúlyozta a francia vezető. A politikus elmondta: őszinte beszélgetés zajlott Trump és közte az iszlám köztársaságról. A találkozón Trump újból kifogást emelt a 2015 nyarán kötött atomalku ellen, és leszögezte: nem szabad engedni, hogy Irán valaha is atomfegyvert fejlesszen.

A találkozóról Feledy Botond, külpolitikai elemző az InfoRádiónak elmondta, hogy a két vezető nagyon jól tudta, hogy ez egy fontos találkozó, fontos az, hogy

legalább Európában legyen olyan vezető, aki képes Trumppal kapcsolatot tartani,

de arra nem lehetett számítani, hogy megoldódik esetleg a klímaegyezmény, a szíriai beavatkozás kérdése, vagy más egyéb.

"Trump külön hangsúlyozta, hogy még mindig nem tudja, hogy hogy fognak dönteni, összekacsintottak Macronnal, lehet, hogy már Macron jobban sejti" - tette hozzá Feledy.

Azt is elmondta az elemző, hogy az amerikai elnök kiszámíthatatlan, így nem lehet tudni mikor és hogy fog dönteni. A bizonytalanság Irán esetén május 12-ig várhatólag ki fog tartani.

"Meglátjuk, hogy hazatérése után Macron tesz-e olyan lépéseket, amiből arra következtethetünk, hogy valami mégis konkretizálódott kettejük között"

- mondta, hozzátéve, hogy Macron azzal a lépésével, hogy az iráni atomalkura csupán egy jövendőbeli nagyobb alkuként tekint, komoly feladatot ad mindenkinek, aki európai oldalról ennek a folytatásában, és a folytatás előkészítésében szerepet vállal.

"Ez egy előremenekülés, ami lehetőséget teremt maguknak is, hogy valamilyen nagyobb egyezménybe ágyazzák be, illetve Trump számára, hogy meg tudja menteni a saját kritikájától az egyezményt"

- mondta.

Feledy Botond arra is felhívta a figyelmet, hogy ezzel a lépéssel Trumpnak lehetősége van arra, hogy eladhatóvá tegye saját szavazói számára az egyezményt, azzal, hogy változtatott rajta.

"Ez egy ügyes diplomáciai húzás, amivel rengeteg opciót kinyitottak, ez Trump számára kedvező lehet, hiszen választhat, hogy milyen úton kíván benne maradni, és nem azon kell töprengenie, hogyan szálljon ki ebből az egyezményből"- summázta az elemző.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×