Infostart.hu
eur:
373.44
usd:
339.87
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán

Így áll most az országot bíráló uniós jelentés

Súlyosan bírálják a magyarországi jogállamisági helyzetet az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő különjelentés tervezetében, amelyet csütörtök reggel ismertettek a testület brüsszeli ülésén.

A Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő által bemutatott tervezet szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.

A képviselő egyebek mellett kitért arra, hogy Magyarországon korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, valamint romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen.

Kiemelte, nem a menedékkérőkről van szó, hanem arról, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, s ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni. "A figyelmeztetések ideje lejárt" - fogalmazott.

Sargentini azon vádakra reagálva, amelyek szerint a dokumentum mostani nyilvánosságra hozatala "bosszú" lenne a magyar választás eredménye miatt, elmondta: közel egy éve tanulmányozza a helyzetet, és eredetileg márciusban akart előállni a tervezettel, de meggondolta magát, mert nem akarta befolyásolni a választásokat.

Két különböző néppárti reakció

Roberta Metsola néppárti árnyékelőadó hangsúlyozta: nem Magyarországot akarják támadni, és nem lenne szabad, hogy ebből bárki politikai tőkét akarjon kovácsolni, ugyanakkor több olyan pont is van a dokumentumban, amely nem a jogállamiság kérdésével függ össze, ezeket nem kellene belekeverni ebbe az ügybe.

Az ugyancsak néppárti Frank Engel rámutatott: a tervezet "elveszik a részletekben", pedig szerinte inkább az általános helyzetre, az összképre kell figyelni. Az elmúlt években Magyarországon komoly változások mentek végbe, meggyengítették az ellenzéket, aminek érdekében bármilyen eszköz elfogadhatónak tűnt - közölte. Aláhúzta továbbá, hogy ő személy szerint egyetlen menedékkérőt sem helyezne át az országba, ugyanis veszélyben lennének a gyűlöletkeltő kormánypropaganda következtében.

Rendszerszintű veszély vagy kulturális különbségek?

A szociáldemokrata Ana Gomes úgy vélekedett, hogy "átfogó és világos" a jelentés, melyből jól látszik, hogy a magyar helyzet aggasztó és sokat romlott az elmúlt években, az országban "súlyosan sérülnek" az emberi jogok, a jogállamiságot pedig "rendszerszintű veszély fenyegeti". A képviselő érintette többek között a kisebbségi jogokat, a gyülekezési jogot, az egyetemi szabadságot, a korrupciót és a menedékkérők jogait.

Ezzel szemben Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció politikusa szerint alaptalan vádak érik a magyar kormányt. Mint közölte, "minden országnak joga van védenie a szuverenitását", Magyarországot pedig "csak a kulturális különbségek miatt támadják".

Erre reagálva Sophia in 't Veld liberális képviselő kijelentette, hogy a kulturális különbségeket valóban tiszteletben kell tartani, ugyanakkor az EU-ban vannak bizonyos általános alapelvek, amelyeket ugyancsak. Aláhúzta, hogy a magyar kormány "undorító gyűlöletkampányt" folytat, Orbán Viktor miniszterelnök az EU integritását veszélyezteti, az országot pedig ma fel sem vennék az unióba.

Gál Kinga: hiányzik a tényszerűség

Gál Kinga fideszes EP-képviselő azon véleményének adott hangot, hogy "azért szapulják Magyarországot, mert nem áll be a sorba, hanem kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen". Hozzátette, a tényszerűség teljesen hiányzik a diskurzusból, az eljárás pedig "előre megkomponált koncepciós pernek néz ki", ahol előre eldöntött politikai döntés születik.

Ujhelyi István szégyelli magát

Ujhelyi István szocialista képviselő elmondta, "elképesztően szégyelli magát és sajnálja, hogy Magyarországot ilyen helyzetbe hozta a magyar politika itt, az európai közösségünk, az európai szövetségeseink előtt".

Morvai Krisztina: nemzeti egység jött létre

Morvai Krisztina a függetlenek soraiból arról beszélt, hogy Magyarországot összekovácsolták a támadások, nemzeti egység jött létre az "arcátlansággal" szemben. Leszögezte: az országgyűlési választási eredmény tanúsága szerint "a hatalmas túlerővel szemben sikerült legyőzni az EU akaratát és a Soros-csapatokat".

A képviselők május 15-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a jelentéstervezethez, amelyhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét.

Címlapról ajánljuk
Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2,6 milliárd forinttal emeli a társasházi távfűtés korszerűsítését célzó pályázat keretösszegét. A döntésnek köszönhetően 257 olyan lakóközösség is támogatáshoz juthat, amelynek pályázata korábban megfelelt a szakmai elvárásoknak, de kimaradt a programból. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke az InfoRádióban azt mondta, hogy az érintett társasházakban a négyzetméter alapú fűtési költség felváltja az energiatakarékosabb, fogyasztás alapú díjakat.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×