eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Az ukrán külügyminiszter elítéli a KMKSZ ungvári irodája elleni támadást

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter határozottan elítélte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári központi irodája elleni Molotov-koktélos támadást vasárnap a Twitteren közzétett bejegyzésében.

Az ukrán diplomácia vezetője "szégyenteljesnek" minősítette az incidenst, amelyet ő - mint írta - határozottan elítél.

Vjacseszlav Kirilenko ukrán miniszterelnök-helyettes ugyancsak a Twitteren azon meggyőződésének adott hangot, hogy az incidens mögött Moszkva áll. Véleménye szerint a Kreml érdeke, hogy viszályt szítson Ukrajna és nyugati szomszédai, konkrétan Magyarország és Lengyelország között.

Tavaly tavasszal Lengyelországnak a nyugat-ukrajnai Luck városában lévő konzulátusának épületébe lőttek bele ismeretlen elkövetők gránátvetővel. Az akkori támadásban személyi sérülés nem történt, viszont a tetőtéri helyiségnek, amelyet találat ért, kitörtek az ablakai, és fölötte beszakadt a tetőszerkezet. A támadást követően csaknem egy hétig zárva tartott Lengyelország minden ukrajnai külképviselete.

Bohdan Adrijiv, Ungvár polgármestere a városvezetés hivatalos honlapján kommentálta a KMKSZ irodáját ért támadást. Követelte, hogy a hatóságok mielőbb derítsék fel, kik voltak az elkövetők. A városvezető véleménye szerint provokátorok követték el a támadást. Szavai szerint bizonyos erők arra törekednek, hogy konfliktust provokáljanak a többnemzetiségű, multikulturális Ungváron. Hangsúlyozta, hogy szerinte ezek az erők nem járnak sikerrel, mert a kárpátaljai város mindig is a tolerancia és az egység jelképe volt Ukrajnában.

Ismeretlen elkövetők vasárnap hajnalban dobtak gyúlékony folyadékot tartalmazó palackot a KMKSZ ungvári székházára. Az épületben komolyabb kár nem keletkezett, személyi sérülés nem történt. A magyar külügyminisztérium vasárnap közleményben elítélte el a támadást. "Elvárjuk az ukrán hatóságoktól, hogy mielőbb találják meg az elkövetőket, és derítsék fel, hogy mi motiválta őket tettük elkövetésekor" - fogalmazott a tárca.

Ukrajnának jelenleg feszült a viszonya Magyarországgal a tavaly elfogadott új oktatási törvény miatt, amely előírja, hogy 2020-tól kezdve a kárpátaljai magyar nemzetiségű iskolák az ötödik osztálytól térjenek át az ukrán nyelvű oktatásra a tantárgyak többségében.

Lengyelországgal Ukrajnának elsősorban a második világháborús események megítélésében támadt konfliktusa. A héten a lengyel alsóház, a szejm után a parlament felsőháza is elfogadta azt a törvényt, amely egyebek mellett büntetni rendeli az ukrán nacionalista ideológiák terjesztését, ami heves tiltakozást váltott ki a kijevi vezetés részéről. Korábban már konfliktust okozott a két ország kapcsolataiban az, hogy a lengyel szejm 2016 nyarán határozatot fogadott el, amelyben népirtásnak minősítette az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943-ban elkövetett volinyi (volhíniai) mészárlást, aminek megítélése körül továbbra is vita van az ukrán és a lengyel történészek között.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×