Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
321.6
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Környezeti katasztrófa fenyeget

Mintegy tizenhat kilométer hosszú olajfoltot hagyott maga után a kigyulladt, majd elsüllyedt iráni tartályhajó a Kelet-kínai-tengeren a japán hatóságok és a kínai média egybehangzó hétfői jelentései szerint.

A CCTV kínai állami televízió szerint az olajfoltot a hajóbaleset helyszínétől keletre fedezték fel, szélessége másfél és hat kilométer között mozog, és észlelése óta a többszörösére nőtt, ami tovább táplálja a tengeri élővilágra leselkedő veszély miatti aggodalmakat. A legnagyobb olajszennyezésről lehet beszélni az 1991-es angolai baleset óta, amikor is 260 ezer tonna nyersanyag került a tengerbe egy tartályhajóból délnyugat-afrikai ország partjainál.

A szennyezés felszámolása már elkezdődött, és közben leállították az eltűntek felkutatására irányuló nagyszabású mentőakciót.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) súlyos környezeti károkra figyelmeztetett. "A szemünk láttára bontakozik ki egy környezeti katasztrófa" - hangsúlyozta Stephan Lutter, a WWF tengervédelmi szakértője Németországban. Hozzátette:

"Versenyfutás kezdődött az idővel".

Lutter szerint a hajótestből kilépő könnyűolaj méreg a tengeri emlősök, halak, teknősök, de a tengeri madarak számára is. Ráadásul a Sárga- és a Kelet-kínai-tenger határán kialakult áramlások roppant összetetettek, így szinte lehetetlenség megmondatni, hogy az olajszőnyeg merre fog sodródni. "Ez a szerencsétlenség drasztikus példája annak, milyen veszélyekkel jár a fosszilis üzemanyagok használata" - mutatott rá a szakértő.

A 136 ezer tonna rendkívül gyúlékony könnyű olajat szállító, panamai zászló alatt hajózó, Szancsi nevű iráni tartályhajó január 6-án borult lángba, miután összeütközött egy kínai hajóval Sanghajtól körülbelül 300 kilométerre keletre. A tartályhajó egy hétre rá, vasárnap süllyedt el.

A hajón 32 ember volt, 30 iráni és két bangladesi. Hármuk holtteste került elő eddig. A többiek eltűntek. Az iráni mentőegységek szóvivője már vasárnap közölte, hogy nincs már esély arra, hogy túlélőt találjanak.

A kínai hatóságok tájékoztatása szerint a hajó fedélzetén történt robbanások miatt megrepedt a hajótest, és a tengerbe ömlő olaj nagy része lángra kapott. Hétfőn is sűrű füst gomolygott a katasztrófa helyszínét. Szakértők szerint az élővilágában nagyobb kárt okoz az elégő olajnál az, hogy a hajó elsüllyedése miatt feltehetően a hajótestben maradt olajon kívül a rendkívül mérgező üzemanyag is a tengerbe kerül.

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Új védőintézkedéseket csomagolnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közt kialkudott kereskedelmi megállapodásba, miután Donald Trump amerikai elnök nemrég túl messzire ment Grönland annektálásának lebegtetésével. Az USA vezetője már első ciklusa alatt is beszélt a hatalmas szigetországra tartott igényéről, de egy hónapja kijelentette, hogy meg fogja szerezni, kérdésre elmondta, hogy a katonai erő sincs kizárva, majd büntetővámokat akart kiszabni a Grönland mellett leghatározottabban kiálló európai országokra, mielőtt a NATO-főtitkár lebeszélte az egészről egy „megegyezéssel”. Mindez nagyjából két hét leforgása alatt történt, de a területi fenyegetés olyan tüskét hagyott az Európai Parlament képviselőiben, hogy az új megegyezésnek köszönhetően bármilyen hasonló kirohanás az EU-val kötött vámalku felrúgásával járhat Trumpnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×