Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Durvul a szlovén-horvát konfliktus

Durvul a szlovén-horvát konfliktus

Szlovénia szombattól bünteti a Pirani-öbölben tevékenykedő horvát halászokat.

Szlovénia bejelentette, hogy szombattól pénzbírsággal sújtja azokat a horvát halászokat, akik a Pirani-öbölben vetik ki hálójukat, és ezzel Ljubljana megkezdi a határvitában született döntőbírósági ítélet végrehajtását.

Miro Cerar szlovén kormányfő szerdán úgy fogalmazott: Szlovénia a hét végén megkezdi a hágai döntőbíróság határozatának végrehajtását azokon a részeken, amelyek a tengeri határvonalra vonatkoznak, annak ellenére, hogy Horvátország nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést, és nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak.

Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét júniusban Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket. Zágráb azonban továbbra is elutasítja a nemzetközi testület határozatát. A döntőbíróság hat hónapos türelmi időt szabott ki arra, hogy a felek elkezdjék alkalmazni a döntésben foglaltakat, a határidő pénteken éjfélkor jár le, a szlovén és a horvát oldal azonban nem jutott közös nevezőre.

Miután Miro Cerar bejelentette, hogy Szlovénia szombaton elkezdi végrehajtani a döntőbírósági ítéletet, Horvátország csütörtökön diplomáciai jegyzékben tiltakozott, és azt kérte, hogy Ljubljana tartózkodjon az egyoldalú lépésektől. Andrej Plenkovic horvát kormányfő pedig azt üzente: Zágráb "megvédi azt, ami horvát".

Szlovénia pénteken diplomáciai jegyzéket küldött Horvátországnak, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy a júniusi döntőbírósági ítélet óta a horvát fél 1400 alkalommal sértette meg a tengeri határvonalakat az Adrián, ami azt jelenti, hogy a schengeni határt is megsértette.

A Vecernji List című zágrábi napilap beszámolója szerint a horvát halászok pénteken még fennakadások nélkül tudtak kihajózni, és Davor Bozinovic belügyminiszter azt reméli, hogy ez a következő napokban is így lesz.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×