Infostart.hu
eur:
387
usd:
328.6
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Ferenc pápa: az eddigi ima rossz fordítás volt

Ferenc pápa: az eddigi ima rossz fordítás volt

Ferenc pápa a Miatyánk hatodik kérésének új, francia fordítását dicsérte egy tévéinterjúban. A korábbi változat „nem volt jó fordítás” – véli az egyházfő.

Helyesnek nevezte Ferenc pápa, hogy Franciaországban advent első vasárnapjától a katolikus hívek azt kérik az Atyától, hogy „ne hagyj belépnünk a kísértésbe”. Sőt, a Szentatya a maga szokásos, élénk gesztikulációkkal kísért, vehemens módján egyenesen azt mondta,

a korábbi „ne vígy minket kísértésbe” rossz fordítás volt,

mert mint mondta: Isten semmiképpen sem taszítja kísértésbe az embert, hogy utána végignézze, amint elbukik. A kísértő nem más, mint Sátán, tette hozzá Ferenc pápa.

A néhány napja egy olasz televíziónak adott, és több francia internetes lap által is átvett interjú kissé kínosan érinti a francia püspöki konferencia tagjait. Ez utóbbiak ugyanis diplomatikusan azzal magyarázták a híveknek az új fordítás szükségességét, hogy ugyan a korábbi formula is pontos volt, de félre lehetett érteni. Holott az 1966-ban bevezetett „ne vígy minket kísértésbe” változat ellen folyamatos volt az elégedetlenkedés itteni katolikus körökben, és a mostani sarkos pápai véleménynyilvánítás visszamenőleg is igazat ad a háborgóknak

De miért ennyire fontos ez a kérdés a franciák számára? A válasz egyszerű. A II. Vatikáni zsinat előtt, azaz amikor még mindenhol latinul miséztek az egyházban, a franciák természetesen anyanyelvükön is imádkozták a Miatyánkot. Az akkori fordítást nem nevezték ugyan hivatalosnak, de gyakorlatilag közmegegyezés volt róla, hogy a hatodik kérést „ne hagyj elbuknunk a kísértésben” formában imádkozzák.

Az 1966-ban bevezetett „ne vígy minket kísértésbe” változat fogadtatását tehát ehhez a korábbi fordításhoz mérték, ez magyarázta elutasítását. Nem véletlen egyébként, hogy a mostani fordítás kapcsán a francia püspökök hangsúlyozták: az elmúlt években elvégzett nyelvi kutatások nem tették lehetővé a zsinat előtti formulához való visszatérést, mert

a „ne hagyj elbuknunk a kísértésben” változat azt sugallja, hogy a hívő már belépett a kísértésbe.

Holott a lényeg az, hogy az ember elkerülje, ellenálljon a kísértésnek, amihez az Atya segítségét kéri. Ezért tartják úgy, hogy Jézus szándékához a legközelebb a „ne hagyj belépnünk a kísértésbe” változat áll, amit szerintük a görög, arámi és héber források is alátámasztanak. Nem véletlen, hogy

az új változatot a francia protestánsok is örömmel üdvözölték,

és már csaknem egy éve maguk is használják.

Számunkra, magyarok számára érdekes lehet tanulmányozni a XVIII. században élt Bél Mátyás evangélikus püspök által gyűjtött úgynevezett rovásírásos Miatyánkot. Ennek hatodik kérése ugyanis úgy szól, hogy

ne hadgy minket késértetbe jutnunk”,

ami meglepően hasonlít a most bevezetett, 2018-ban amúgy az egész francia nyelvterületre kiterjedő fordításhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 21:40
2025. december 26. 20:15
×
×
×
×