eur:
409.47
usd:
374.76
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Egyre több kormány manipulálja a közösségi oldalakat egy felmérés szerint

Egyre több kormány manipulálja a közösségi oldalakat egy felmérés szerint

Hetedik éve csökken a szabadság az interneten, ami nagy fenyegetést jelent a demokráciára - adott hangot aggodalmának a Freedom House amerikai központú emberi jogi szervezet kedden.

A Freedom House jelentésében 65 országot vizsgált, köztük Magyarországot, amelyet az internetes szabadságjogok biztosítása szempontjából szabad országnak talált.

Az idei folyamatában immár a hetedik év volt, hogy világszinten csökkent az internetezők szabadsága - állapította meg a szervezet, amelynek összefoglalója szerint 32 országban - köztük Magyarországon - csökkent a szabadság a világhálón, és csak 13 államban javult a helyzet.

A Freedom House szerint

Magyarországon a kormánypárti médián keresztüli manipuláció a jellemző, és szórványosan előfordul, hogy cenzúrázzák a hatóságokat bíráló online megnyilvánulásokat.

A részletes országjelentésben főként azt kifogásolta, hogy az elmúlt évben egyre jobban kiszorultak a független online hírforrások a magyar piacról, az új terrorellenes törvény pedig nagyobb hatalmat adott a hatóságok kezébe, amelynek segítségével szükség esetén felhasználói adatokat kényszeríthetnek ki a magánvállalatoktól.

A szervezet ugyanakkor hangsúlyozta, hogy "az internet továbbra is viszonylag szabad Magyarországon, a kormány pedig politikai indokból nem blokkol honlapokat és nem szűri az online tartalmakat".

A jogvédő szervezet szerint

az értékelt országok közül 30-nak a kormánya aktívan igyekezett befolyást gyakorolni az online közösségekre 2017-ben.

Tavaly ez a szám még csak 23 volt.

Ezek a kormányok bérkommentelőket, úgynevezett trollokat, automatikus bejegyzéseket és álhíroldalakat vetettek be annak érdekében, hogy a nekik kedvező információk és vélemények terjedjenek az interneten - írta Szabadság az interneten (Freedom on the Net) című tanulmányában a szervezet.

A Freedom House úgy tudja, hogy ezek a manipulációs és információtorzító taktikák legalább 18 ország - köztük az Egyesült Államok - választásában játszottak döntő szerepet az elmúlt év folyamán.

"A kormánypropagandát terjesztő fizetett kommentelőket és politikai tartalmú, automatikus üzeneteket

Kínában és Oroszországban találták ki, de mára világszintű jelenségekké váltak"

- magyarázta Michael Abramowitz, a Freedom House elnöke.

Az internetes szabadságot vizsgáló projekt koordinátora, Sanja Kelly szerint egyre bonyolultabb felderíteni ezeket a manipulatív tartalmakat, éppen ezért nehezebb küzdeni ellenük, mint a cenzúra egyéb formái - például bizonyos oldalak letiltása - ellen.

Kína továbbra is az élen

Ez a harmadik év, hogy Kína vezeti az internetet legaktívabban manipuláló országok listáját, Szíria, Etiópia és Irán előtt. A pekingi kormány az elmúlt évben fokozta az internetes cenzúrát, az online névtelenség elleni harcot, illetve több másként gondolkodó került börtönbe a világhálón kifejtett nézetei miatt.

A jelentés a Fülöp-szigetek "klaviatúra-hadseregéről" is szót ejtett: az országban naponta 10 dollárt (több mint 2500 forintot) kapnak azok, akik az interneten támogatják Rodrigo Duterte elnök könyörtelen drogellenes háborúját. Emellett a beszámolóban külön foglalkoztak Törökországgal, ahol mintegy 6 ezer bérkommentelő össztüze zúdul a közösségi oldalakon véleményt nyilvánító ellenzékiekre.

A jelenség alól Oroszország és az Egyesült Államok sem kivétel.

"Bár az amerikai online környezet megőrizte dinamikusságát és sokszínűségét, a szándékos félretájékoztatás és a pártos tartalmak hatása jelentős" - tette hozzá a Freedom House. "A Donald Trump amerikai elnök véleményét vitató újságírókat botrányos szintű zaklatások érik az interneten" - mutatott rá a szervezet.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×