Infostart.hu
eur:
385.75
usd:
328.99
bux:
0
2025. december 17. szerda Lázár, Olimpia
Szűcs Anita: a francia diplomácia nagy offenzívában van

Szűcs Anita: a francia diplomácia nagy offenzívában van

Emmanuel Macronnak komplex elképzelései vannak Európa jövőjéről, évtizedek óta nem látott kezdeményezőszellemmel állt a problémák elé - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Emmanuel Macron igyekszik bővíteni Franciaország külpolitikai mozgásterét – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

„Nagyon határozottan és először Francois Mitterand óta olyan szerepet vállal föl európai uniós ügyekben, amelyekben kezdeményező lehet, és nagyjából Mitterand óta nem is volt olyan nemzetközi környezet, ami fogadókész lenne rá.”

Szűcs Anita szerint Macron szeptemberi, a Sorbonne-on elmondott beszéde Európa következő évtizedéről történelmi jelentőségű volt.

„Amit a populizmus elleni harcról felvetett; hogy minden ország a saját választási rendszerében látja, hogy a középpártok szűkülnek az esélyei, és az, hogy közös európai keretet adni a szélsőségek visszaszorításának, új és izgalmas gondolat.”

Az, hogy néhány hete a Momentum Mozgalom néhány vezetője Emmanuel Macron francia elnök kampánycsapatánál járt is azt mutatja, hogy

a francia diplomácia nagy offenzívában van

– mondta Szűcs Anita.

„Macronnak van egy olyan jövőképe, amivel azt mondja, hogy tagállami szinten és azokat megtámogatva fel kell venni a harcot az Európa-ellenes hangok ellen, és valamiféle európai vitát, kezdeményezést kell tenni, hogy Európa aktívan megváltoztassa az európaiak felfogását. Ennek egyik eleme, hogy szimpátiáját fejezi ki bizonyos erők mellett, illetve akár ellen is.”

A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint az, hogy különböző államok nem hivatalos módon támogatnak politikai erőket, megszokott dolog, amivel Franciaország is él.

 A terrorizmus oka

A franciák gazdasági okokkal kötik össze az elmúlt évek terrorista merényleteit, nem pedig a menekültválsággal - mondta Szűcs Anita.

 „A felmérések azt mutatják, hogy a franciák nem kötik össze szorosan a bevándorlás és a terrorizmus kérdését, hiszen Franciaországnak világos a szíriai, az Iszlám Állam elleni szerepvállalása, és az Iszlám Állam háborút hirdetett Franciaországban, ennek megnyilvánulásai a terrorcselekmények. Ugyanakkor azt lehet látni arról, hogy a franciák hol és mikor mit gondolnak, hogy ahol rosszabbak a gazdasági körülmények, nagyobb a munkanélküliség, ott kötik inkább a bevándorláshoz a biztonsági problémákat. Kelet-nyugati választóvonal van Franciaországban.”

Szűcs Anita kiemelte, hogy a francia állam a muszlim közösségekkel közösen dolgozik az integráció erősítésén.

 „A társadalmi integráció Franciaországban sem tökéletes.

Nagyon sokáig automatikus integrációt feltételezett az állam. A francia állam 2004 óta aktívabb szerepvállalást folytat a muszlim közösség bevonásával. Ez egy nagyon érdekes párbeszéd.”

 A Budapesti Corvinus Egyetem docense arról is beszélt, hogy a terrorizmus ellenes törvény bizonyos esetekben segítette a hatóságok munkáját, de olykor visszaéléseket is eredményezett.

 „A vizsgálóbizottság jelentései azt mutatják, hogy sok olyan támadás volt, amit sikerült meghiúsítani, nagyon sok eset volt, amikor ez segített a nyomozásban a bűnesetek felderítésében, de visszaélésekre is volt példa.”

 Szűcs Anita hozzátette: a terrorizmus ellenes törvény egy ideglenes jogszabály, amelyet a kormány sem tart tökéletesnek, ezért meghallgatják és beépítik a kritikákat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Mészáros Andor: stabil lesz Andrej Babis kormánya, de baj esetén az ellenzékből is lehetnek támogatói

Olyan komoly a kormánykoalíció többsége, hogy ez stabil kormányzást vetít előre – értékelt az InfoRádió Aréna című műsorában Mészáros Andor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének egyetemi docense. Beszélt arról is, mi adja Andrej Babis politikai varázsát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

A mesterséges intelligencia uniós finanszírozási rendszere évek óta ugyanazt a kritikát kapja: miközben az EU stratégiai szinten erős hangsúlyt fektet az AI fejlesztésére, a támogatási programok túlnyomó része továbbra is a kutatóintézetekre és a nagy technológiai szereplőkre épül. A kkv-k és az alkalmazásorientált vállalkozások számára viszont alig vannak elérhető eszközök, és az infrastruktúra-finanszírozás is több ponton kiürült a mostani ciklus végére. Mindezt tovább bonyolítja, hogy a 2028–2034-es keretben az Európai Bizottság összevonja a digitális forrásokat, és a Digitális Európa Program beolvad a Versenyképességi Alapba – ám az új rendszer fókuszai egyelőre még inkább a deep tech irányába tolódnak. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) viszont már most  tud segíteni a cégeknek, hogy a lehető leghatékonyabban pályázzanak rájuk és használják fel az uniós forrásokat – többek között ezekről beszélgettünk Petri Bernadettel, az MFOI ügyvezetőjével, a közvetlen EU forrásokért felelős miniszteri biztossal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×