Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Így kezdődött az irodalmi élet megtisztítása

Így kezdődött az irodalmi élet megtisztítása

Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a "nagy íróper". Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga:

A sztálinizmus korszakának művészetpolitikája az íróktól elvárta, sőt megkövetelte az ideológiai elkötelezettséget, a hatalom eszmei alátámasztását, cserébe nagy példányszámban kiadott műveket, elismertséget és anyagi biztonságot kínált. Az írók jelentős része - eleinte valódi hittel és bizalommal - fel is adta alkotói szabadságát, és a szocialista realizmus pontosan soha meg nem határozott elveinek megfelelve "ontotta" sematikus verseit, regényeit és drámáit.

Amikor Sztálin halála után, 1953-ban Nagy Imre került kormányra, és meghirdette a szocializmus építésének "új szakaszát", megkezdődött az írók lassú eszmélése is, szembesültek a párt ideológiája és a sivár valóság ellentéteivel. 1956 nyarán a párt gyámkodásától megszabadult Írószövetség valódi szakmai, politikai viták színterévé vált, az 1956-os forradalom és szabadságharc szovjet leverése után pedig az ellenállás egyik szellemi központja maradt. Utolsó akciója a december 28-i közgyűlésen 250 szavazattal és csak nyolc ellenszavazattal elfogadott, Tamási Áron által megszövegezett Gond és hitvallás című memorandum volt, amelyben kiálltak a forradalom eszméi mellett.

A Kádár-kormány gyorsan világossá tette, hogy semmilyen tárgyalásra nem hajlandó, célja a korábbi rendszer némileg módosított változatának kiépítése, de ugyanakkor el is határolta magát a Rákosi-korszaktól. A forradalmat kegyetlen megtorlás követte, hogy csírájában fojtson el minden lehetséges ellenállást, ugyanakkor engedményeket is tett a politikailag nem aktív társadalmi csoportoknak.

Az új vezetés gondot fordított az irodalmi élet "megtisztítására" is: az állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Ideiglenes Intéző Bizottsága már 1957. január 12-én felfüggesztette az Írószövetség, majd az Újságíró Szövetség működését is. Egy héttel később, január 19-éről 20-ára virradóan több írót és újságírót letartóztattak, mert az "ellenforradalom" előkészítőinek vagy szervezőinek tekintettek őket: köztük volt Háy Gyula, Lengyel Balázs, Novobáczky Sándor, Varga Domokos és Zelk Zoltán, Fekete Gyula, Gimes Miklós és Molnár Zoltán már korábban vizsgálati fogságba került. A rendkívül nagy tekintélyű Kossuth-díjas, de a pártból 1956 nyarán kizárt Déry Tibor letartóztatására április 20-ára virradó éjszaka került sor. A letartóztatások jelentős nemzetközi visszhangot váltottak ki: Párizsban Déry Tibor Bizottság alakult, Fejtő Ferenc és Gara László közbenjárására a Nobel-díjas Albert Camus, Francois Mauriac és Roger Martin du Gard levélben tiltakoztak, az emigráns Magyar Írók Szövetsége mentőakciókat szervezett.

A Kádár-kormány ezekkel a lépésekkel az értelmiséget akarta megfélemlíteni, a félelem és bizonytalanság légkörében neves írókat is sikerült rávenniük, hogy 1957 őszén aláírják azt a párt által fogalmazott nyilatkozatot, amelyben az ellen tiltakoztak, hogy az ENSZ az úgynevezett "magyar kérdést" tárgyalja (Illyés Gyulát és Németh Lászlót például azzal zsarolták, hogy közreműködésüktől függ letartóztatott társaik sorsa).

A Déryék elleni eljárás főpróbájaként került sor az úgynevezett "kis íróperre", amelyben a népi írókhoz közelebb álló Varga Domokos és három társa állt bíróság elé, az ő ügyükben enyhébb ítéletek születtek. Az igazi, "nagy íróper" 1957. október 25-én kezdődött a Legfelsőbb Bíróság újonnan létrehozott Népbírósági Tanácsa előtt. A tanácsvezető bíró az a Vida Ferenc volt, aki később a Nagy Imre-pert is vezette. Kádárék szemében mind a négy vádlott - Déry Tibor, Háy Gyula, Tardos Tibor és Zelk Zoltán - megbízhatatlan, polgári származású és mentalitású kommunista volt, ezért a perirat és az ítélet is részletesen kitért osztályszármazásukra, megemlítette, hogy mikor kapcsolódtak be a munkásmozgalomba, továbbá azt is, hogy milyen kitüntetéseket kaptak; e szándékosan kiemelt tényekkel azt sejtették, hogy valamennyien ingatagok és hálátlanok.

A perben november 13-án hoztak ítéletet, s mind a négyüket bűnösnek találták "a népi demokratikus államrend megdöntésének kísérletében", ezért Déry Tibor kilenc, Háy Gyula hat, Zelk Zoltán három, Tardos Tibor másfél év börtönbüntetést kapott. Büntetésüket nem kellett teljesen letölteniük: a nemzetközi nyomás és tiltakozás hatására Tardos és Zelk 1958-ban, Déry és Háy 1960-ban amnesztiával szabadult.

Különböző perekben még majdnem kéttucatnyi irodalmár került bíróság elé, a perekben rendkívül súlyos ítéletek születtek. Gáli Józsefet és Obersovszky Gyulát halálra ítélték, később Obersovszky büntetését életfogytiglanra, Gáliét 15 évre enyhítették, Eörsi István nyolc, Fekete Sándor kilenc év börtönbüntetést kapott. Közülük a legkésőbb, 1963 márciusában Obersovszky szabadult.

Irodalom- és filmtörténeti érdekesség: Déry Tibor nem akarta, hogy kilencvenhárom éves édesanyját sokkolja fiának meghurcolása, ezért a rács mögül küldött leveleit "külföldi filmforgatásokról" címezte, felesége pedig eljátszotta az idős asszony előtt kegyes hazugságokból szőtt szerepét. Az író erről szóló Két asszony című novellája, valamint az 1956-ban született, az ötvenes évek koncepciós pereit idéző novelláinak összefűzéséből született 1970-ben Makk Károly nagysikerű Szerelem című filmje.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×