eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Váratlan hírek a terrortámadások után

Váratlan hírek a terrortámadások után

A terrorizmus és a menekülthullám ellenére nőtt a tolerancia Franciaországban: jelentősen csökkent az antiszemita és rasszista cselekmények száma. A romákkal szemben a legjelentősebb az ellenérzés.

Több mint ötven százalékkal csökkent a rasszista és antiszemita cselekmények száma tavaly Franciaországban az előző évhez képest, s a tolerancia mértéke növekedett a közvéleményben a terrorizmus és a menekülthullám ellenére - derült ki egy csütörtökön megjelent kormányzati jelentésből.

Az Emberi jogok konzultatív nemzeti bizottsága minden évben jelentést készít a közvélemény állapotáról, amelyhez az igazságügyi és a belügyminisztérium adatait, valamint egy felmérést használ fel. Ez utóbbit 2016. október 17. és 24. között készítette az Ipsos közvélemény-kutatóintézet.

A kormányzati adatok szerint a hatóságok tavaly havonta mintegy 800 faji, származási, etnikai vagy vallási okból elkövetett bűntettet regisztráltak, ami "jelentős csökkenést mutatott" 2015-höz, a terrortámadások évéhez képest.

Az antiszemita, muzulmánellenes és egyéb rasszista cselekmények és fenyegetések száma 44,6 százalékkal csökkent, míg tavaly 1125-et, 2015-ben még 2034-et regisztráltak.

A muzulmánok ellen tavaly 182 cselekményt követtek el, ami 57 százalékkal kevesebb mint 2015-ben, amikor is a januári és novemberi párizsi iszlamista merényletek után emelkedett meg a számuk.

Az antiszemita cselekmények száma tavaly 335 volt a 2015-ös 808 után, ez 58 százalékos visszaesést jelent.

A jelentés ez utóbbi látványos csökkenést a középületek védelmére elrendelt hatósági intézkedéssel magyarázta.

A tanulmány ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy becslések szerint a rasszista sértéseknek csak alig hat százalékáról értesülnek a hatóságok, és csak három százalékuk esetében történik feljelentés. A fenyegetéseknek pedig csupán harmada jut a hatóságok tudomására, és csak 19 százalékukat vizsgálja ki a rendőrség.

A jelentés szerint

"a zsidók, a feketék és az ázsiaiak a legelfogadottabb kisebbségek, a muzulmánok a legkevésbé, kivéve a romákat, akik iránt messze a legnagyobb az ellenérzés".

A felmérésben megkérdezettek 54 százaléka szerint a romák nem akarnak beilleszkedni, jóllehet 2014 decemberében még a franciák 77 százaléka gondolkodott így. A nemzeti bizottság úgy látja, hogy néhány éve kevesebb szó esik a kelet-európai romákról, mint korábban, de pozitívabb hangvétellel, s "az őket segítő szervezetek munkája láthatóan kezd beérni".

A szervezet elküldött egy kérdőívet a három hét múlva esedékes francia elnökválasztás jelöltjeinek annak érdekében, hogy foglaljanak állást az emberi jogok, a szegénység elleni közdelem, a menekültjog és a szekularizáció témaköreiben.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×