eur:
411.21
usd:
392.84
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Váratlan hírek a terrortámadások után

Váratlan hírek a terrortámadások után

A terrorizmus és a menekülthullám ellenére nőtt a tolerancia Franciaországban: jelentősen csökkent az antiszemita és rasszista cselekmények száma. A romákkal szemben a legjelentősebb az ellenérzés.

Több mint ötven százalékkal csökkent a rasszista és antiszemita cselekmények száma tavaly Franciaországban az előző évhez képest, s a tolerancia mértéke növekedett a közvéleményben a terrorizmus és a menekülthullám ellenére - derült ki egy csütörtökön megjelent kormányzati jelentésből.

Az Emberi jogok konzultatív nemzeti bizottsága minden évben jelentést készít a közvélemény állapotáról, amelyhez az igazságügyi és a belügyminisztérium adatait, valamint egy felmérést használ fel. Ez utóbbit 2016. október 17. és 24. között készítette az Ipsos közvélemény-kutatóintézet.

A kormányzati adatok szerint a hatóságok tavaly havonta mintegy 800 faji, származási, etnikai vagy vallási okból elkövetett bűntettet regisztráltak, ami "jelentős csökkenést mutatott" 2015-höz, a terrortámadások évéhez képest.

Az antiszemita, muzulmánellenes és egyéb rasszista cselekmények és fenyegetések száma 44,6 százalékkal csökkent, míg tavaly 1125-et, 2015-ben még 2034-et regisztráltak.

A muzulmánok ellen tavaly 182 cselekményt követtek el, ami 57 százalékkal kevesebb mint 2015-ben, amikor is a januári és novemberi párizsi iszlamista merényletek után emelkedett meg a számuk.

Az antiszemita cselekmények száma tavaly 335 volt a 2015-ös 808 után, ez 58 százalékos visszaesést jelent.

A jelentés ez utóbbi látványos csökkenést a középületek védelmére elrendelt hatósági intézkedéssel magyarázta.

A tanulmány ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy becslések szerint a rasszista sértéseknek csak alig hat százalékáról értesülnek a hatóságok, és csak három százalékuk esetében történik feljelentés. A fenyegetéseknek pedig csupán harmada jut a hatóságok tudomására, és csak 19 százalékukat vizsgálja ki a rendőrség.

A jelentés szerint

"a zsidók, a feketék és az ázsiaiak a legelfogadottabb kisebbségek, a muzulmánok a legkevésbé, kivéve a romákat, akik iránt messze a legnagyobb az ellenérzés".

A felmérésben megkérdezettek 54 százaléka szerint a romák nem akarnak beilleszkedni, jóllehet 2014 decemberében még a franciák 77 százaléka gondolkodott így. A nemzeti bizottság úgy látja, hogy néhány éve kevesebb szó esik a kelet-európai romákról, mint korábban, de pozitívabb hangvétellel, s "az őket segítő szervezetek munkája láthatóan kezd beérni".

A szervezet elküldött egy kérdőívet a három hét múlva esedékes francia elnökválasztás jelöltjeinek annak érdekében, hogy foglaljanak állást az emberi jogok, a szegénység elleni közdelem, a menekültjog és a szekularizáció témaköreiben.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×