Bondevik kedden Európából érkezett a Dulles repülőtérre, hogy részt vegyen a washingtoni Nemzeti Imareggelin, amelyen a hagyományoknak megfelelően az amerikai elnök mondott beszédet.

A repülőtér beléptető tisztviselőinek szemet szúrt a volt norvég kormányfő útlevelében egy iráni vízum, ezért bekísérték kihallgatásra. Bondevik mintegy 40 percig várt a sorára közel-keleti és afrikai utasokkal együtt, majd az iráni útjával kapcsolatos húsz percnyi kihallgatás után végül beléphetett az Egyesült Államokba.

A volt kormányfő elmondta, tökéletesen megérti a félelmet attól, hogy terroristák juthatnak be az Egyesült Államokba, de úgy vélte: a diplomata útlevele alapján eléggé nyilvánvalónak kellett volna lennie, hogy nem jelent problémát vagy veszélyt az észak-amerikai országra nézve.

Bondevik 2014-ben járt Iránban egy emberi jogi konferencián az Oslo Központ nevű norvég emberi jogi szervezet elnökeként.

Jóllehet Donald Trump amerikai elnök múlt heti rendelete - amely átmenetileg megtiltotta hét muzulmán ország állampolgárainak a beutazását az Egyesült Államokba - számos utazó számára alaposabb ellenőrzéssel jár, a volt norvég kormányfőt úgy tájékoztatták, hogy az ő esetének ehhez nincs köze. A kellemetlenséget a Barack Obama előző amerikai elnök által 2015-ben aláírt törvény okozta, amely a párizsi és kaliforniai terrorcselekmények után született az amerikai állampolgárok védelmében. A törvény 38 ország állampolgáraival szemben ír elő külön ellenőrzést. A 38 ország - köztük Norvégia - polgárai amerikai vízummentességet élveznek, ha nem jártak 2011 márciusa után hét, közel-keleti vagy afrikai országban: Iránban, Irakban, Líbiában, Szudánban, Líbiában, Szomáliában vagy Jemenben.

Ugyanez a hét ország szerepel egyébként Trump átmeneti beutazási tilalmi listáján is.

Bondevik 1997 és 2000, továbbá 2001 és 2005 között volt az Egyesült Államok szövetségesei közé tartozó Norvégia miniszterelnöke.