eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Burkatilalom jön Asztriában?

Jövőre véglegesítené az osztrák integrációs törvényt Sebastian Kurz külügyért és integrációért felelős miniszter, aki az APA osztrák hírügynökségnek adott interjújában kifejtette, hogy az erről szóló koalíciós tárgyalások igen lassan haladnak.

Kurz tervei szerint jövőre megegyezésre kell jutni a koalíciós partnerükkel, az Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ) az integrációról szóló törvény tervezetéről. A tervezetben főként a nyelvi képzésről, a munkaerőpiaci elhelyezkedésről és a társadalmi értékek közvetítéséről van szó.

Az integrációs csomagról szóló tárgyalásokat még ősszel felfüggesztették, mert a szociáldemokrata-néppárti kormánykoalíció nem tudott megegyezni elsősorban arról, hogy a menekülteknek mennyi alapellátás járjon.

A néppárti javaslat szerint a munkanélküli menekülteket egyeurós órabérért közhasznú munkára köteleznék, német mintára hetente 15-30 órát dolgoznának. Amennyiben ezt megtagadják, kevesebb szociális ellátáshoz jutnának. A szociáldemokrata álláspont szerint viszont a menedékkérelemmel rendelkezőket nem szabad másképp kezelni, mint az osztrák állampolgárokat.

A külügyminiszter további javaslata szerint az integrációs törvény korlátozná a burka viselését és tiltaná, hogy a szalafisták köztéren Koránt osztogassanak. E felvetéseket azonban a szociáldemokrata párt egyelőre ilyen formában nem támogatta.

A tervezet Kurz szerint jelzésértékű, ugyanis Ausztriában nincs helye olyan szimbólumoknak, például az arc lefátyolozásának, amelyek a női és férfi egyenjogúság ellen hatnak.

Kurz a hírügynökségnek adott interjúban emlékezetett, hogy a szem kivételével az egész arcot és testet elfedő muszlim női viselet, a burka betiltásának lehetőségéről beszélt legutóbb Angela Merkel német kancellár is.

Mint mondta: korábbi saját felvétései, például a Kelet-Európába irányuló menekültáradat megállítása és a balkáni útvonal lezárása is kezdetben nagy felzúdulást keltettek, aztán pár hét múlva a javaslatának megfelelő irányba mozdultak el. "Hasonlóképpen lesz az integrációs törvénnyel is" - mondta.

Egyúttal szorgalmazta a menekültek közmunkavégzését. Kurz kifejtette: havonta ezer ember kap menedékkérelmet, ők mind Ausztriában akarnak maradni, azonban nem találnak munkát, hanem rögtön szociális segélyt kapnak. Szakértőkre hivatkozva azt mondta, hogy ezeknek az embereknek a kétharmada várhatóan még öt év múlva sem tud majd munkát szerezni. Meglátása szerint havonta ezer ember kap úgy állami támogatást, hogy nem járul hozzá semmivel az ország mindennapjaihoz. Úgy vélte, hogy ez nemcsak a menekültek önértékelésének tesz rosszat, hanem így a társadalom sem fogja tisztelni és megérteni őket. "Ez mérgezi a társadalmat" - mondta, és reményét fejezte ki, hogy a koalíciós fél meggyőzhető lesz a kérdésben.

Meglátása szerint az ország vezetésének még eredményeket kell felmutatnia, hiszen a lakosságnak jelentős elvárásai vannak a kormánnyal szemben.

Arra is kitért, hogy míg a balkáni útvonalon megnyugodott a helyzet, a déli menekültútvonalakon továbbra is sokan érkeznek, 2016-ban húsz százalékkal több ember jött ebből az irányból, mint egy évvel korábban.

Kurz javaslata szerint a menekülteket meg kellene állítani az unió külső határánál, és a helyszínen kellene ellátni őket.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×