eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Nem csökkentette a hard Brexit esélyét a felsőbíróság döntése

Londoni pénzügyi elemzők szerint nem csökkentette a hard Brexit és a recesszió valószínűségét a londoni felsőbíróság végzése, amelynek alapján a brit kormány előzetes parlamenti jóváhagyás nélkül nem indíthatja el a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot.

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics szakértői a brit EU-tagságról június 23-án tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - referendum óta heti rendszerességgel tesznek közzé recessziófigyelő gyorselemzéseket (UK Recession Watch).

A pénteken ismertetett új előrejelzésükben változatlanul 20 százalékra taksálták a recesszió kockázatát a brit gazdaságban.

Közölték: véleményük szerint a piaci szereplők tévesen jutottak arra a következtetésre, hogy az előző nap kihirdetett felsőbírósági döntés nyomán csökkent a hard Brexit valószínűsége. Az Oxford Economics londoni elemzői szerint ez a piaci értelmezés a fő tényezője annak, hogy a font a felsőbírósági határozat óta a múlt heti kereskedés végén mért szintnél jelenleg több mint 2 százalékkal erősebb a dollárhoz képest.

A hard Brexit a brit politikai zsargonban meghonosodott kifejezés arra a piaci szereplők által nagyon negatívnak tartott forgatókönyv-változatra, amelynek alapján Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is távozna.

A londoni felsőbíróság hatalmas feltűnést keltő végzésében elfogadta azt a keresetet, amelynek beterjesztői szerint a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül elindítani az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával.

Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - Nagy-Britannia kilépési folyamatát az EU-ból. A brit kormány menetrendje szerint London az idén már nem, de legkésőbb a jövő év első negyedének végéig bejelenti a cikkely aktiválását.

Theresa May brit miniszterelnök pénteken telefonon beszélt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Angela Merkel német kancellárral a bíróság előző napi határozatáról, és közölte velük: véleménye szerint tartható a kormánya által kidolgozott Brexit-menetrend a felsőbírósági végzés ellenére is.

Hozzátette: bízik a kormány által a legfelsőbb bírósághoz benyújtott fellebbezés sikerében, és leszögezte azt is, hogy London nem módosította az 50. cikkely aktiválására kidolgozott menetrendet.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×