Az Orbán-kormány súlyos vereségét hozó magyarországi választásra adott brit reakciókat talán hat angol szóval lehet összefoglalni: „What’s in it for me?” – azaz „mi van ebben a számomra”?

Nagy-Britannia Ukrajna egyik legeltökéltebb európai támogatója és ebben a centrista baloldal és jobboldal is egyetért. A britek számára a fő kérdés: segít-e a majdani Tisza-kormány gyorsan felszabadítani az Ukrajnának szánt és az Orbán-kormány által blokkolt 90 milliárd eurós uniós támogatást? Továbbá: feladja-e Budapest a közeli viszonyt Moszkvával – a BBC például következetesen „Putyin elnök legközelebbi európai szövetségesének” nevezte Orbán Viktort. És: leválik-e Magyarország az orosz energiahordozókról, függetlenül attól, hogy ez hogyan hatna a magyarok pénztárcájára?

A konzervatív Telegraph egyik címében azt emelte ki, hogy „változhat a hozzáállás a NATO-hoz és Ukrajnához, de az EU nem fogja sokáig ünnepelni Orbán bukását”. Magyar Péter irányvonala „figyelemre méltóan hasonló lehet” – áll az elemzésben. Eszerint a magyar választók nem utasították el Orbán Viktor „kemény natalista, bevándorlásellenes és Brüsszel-kritikus” politikáját és „szociális konzervatívnak” nevezi az utódját.

„Volodimir Zelenszkij egyértelműen ünnepelni fog [...] de nem minden alakul úgy, ahogy Kijev szeretné [...] a pezsgőt bontó Ursula von der Leyennek és a brüsszeli elitnek pedig még kevesebb oka van az örömre” – véli a cikkíró. Azért, mert szerinte Magyar Péter „Orbán lite” programmal akarja majd bizonyítani, hogy „nem Brüsszel bábja”. A konzervatív lap kitér arra is, hogy „a mi intézményeinket a baloldal foglalta el, a magyarországiakat a jobboldal gyarmatosította [...] a kísérlet kudarca fájdalmas lesz majd a jobboldalon”.

Mintegy erre rímelve, a liberális Guardian szerint a választási eredmény „visszafordíthatja a folyamatot”, illetve meggyengítheti Nigel Farage menetelő, radikális jobboldali Reform-pártját. Híranyagaiban ugyanakkor a lap úgy látja, hogy Magyar Péter programja „különösen a migráció és Ukrajna EU-csatlakozása” kérdésében „súrlódásokhoz vezethet”. Úgy értékeli továbbá, hogy egyes, „Moszkvával kapcsolatos megjegyzései nem különböznek látványosan” attól, amit Orbán Viktor mondott.

A Guardiannél kevésbé aktivista, néhol a fősodorral szembemenő, de általában liberális Independent szerint Magyar „földrengéssel felérő” győzelmével „ismét divatossá vált az EU”. Magyar Péter „nem liberális, de igazi hazafi, aki érti, hogy országának nincs jövője Oroszország vazallusaként... az ukránok értékes, új szövetségesre találtak” – véli a lap, majd rátér arra, hogy közben Nagy-Britanniának is közelíteni kell az EU-hoz, mert „hibái és alakoskodása ellenére egyre többen ismerhetik fel, hogy Brüsszel távolról sem a bajaik forrása, hanem prosperitásuk és szabadságuk védelmezője”.

A túl hosszú mondatoktól idegenkedő, „egyszerű brit nép” szócsövét jelentő és jobbára konzervatív Sun meglehetősen szenvtelen hangnemben ír a magyar választásokról, szintén azt emelve ki, hogy „Orbán veresége nagyobb ellenállást hoz Putyinnal szemben és több segély folyhat be Ukrajnába”. Továbbá: „az illiberális demokrácia veresége reményt ad Szlovákiának, hogy a szavazófülkében le lehet győzni az oroszbarát rezsimeket”. „Sebeit nyalogatja majd Donald Trump is szövetségese veresége miatt”. Bulvárlapként a Sun nem állhatja meg, hogy kitérjen a leendő miniszterelnök magánéletére és a vele kapcsolatos különböző audio- és videofelvételekre.

A szintén konzervatív Daily Express „Putyin rémálmaként” írta le a Tisza választási győzelmét, úgy fogalmazva, hogy „Magyar Péter egyes politikai nézetei hasonlítanak elődjéhez, de friss levegőt hoz a magyar politikába, a magyar társadalom átfogó átalakítását ígéri és ki akarja gyomlálni az orosz befolyást a kormányban [...] nagy győzelem ez egy jobbközép pártnak és nagy vereség Európa-szerte a nemzeti populistáknak” – írja a brit konzervatív lap.

A választás alkalmából Budapesten feltűnt Timothy Garton Ash, az Oxfordi Egyetem európaitanulmányok-professzora, Orbán Viktor gyakori bírálója. Őt is az EU-hoz való viszony alakulása foglalkoztatta az amerikai NPR rádiónak adott interjújában. Orbán Viktor „az EU vezető zsarolója” – mondta, nemcsak az Ukrajnának szánt 90 milliárd euró kapcsán, de ahogy fogalmazott, azért is, mert eddig „eldugította az EU jobb működését” biztosítani hivatott mechanizmust.

Az Economist magazin európai ügyekkel foglalkozó szerkesztője – a kiadvány a szabadpiaci gazdaság híve és szintén rendszeresen bírálta a Fidesz-kormányt és a Kreml-t is – úgy látja, hogy a magyar választási eredmény „megváltoztathatja Európát”. „Budapest mindig is az ellenzékhez húzott és vidéken nem volt biztos a kimenetel. De azt láttuk, hogy a vidékieknek is elege lett a 16 éven át tartó Orbán-kormányzásból” – fejtegette egy podcastban Matt Steinglass.

Azt is kiemelte, hogy „a hatékony kormányzáshoz képesnek kell lenni átlépni az Orbán-kormányok alkotmánymódosításain” és erre ad lehetőséget az, ahogy a Tisza párt olyan többséget szerzett, aminek birtokában maga is hozzányúlhat az alaptörvényhez. Európa témájában pedig úgy vélte: ha Orbán Viktor maradt volna hatalmon, akkor az szabályai módosítására kényszerítette volna az Uniót, „hogy meg tudják kerülni”.

Magyarország befagyasztott uniós pénzeire is kitért, szerinte ez annak függvényében tud „gyorsan megindulni”, hogy milyen lesz az új kormány és Brüsszel kapcsolata. A új kormányban lesznek emberek, akik Brüsszelben dolgoztak – nekik olyan ígéreteket kell tenniük, amelyeket Ursula von der Leyen gyorsan elfogad, hogy kinyíljanak a csapok.