Az úgynevezett maastrichti kritériumokat sokat emlegetik, ezen feltételekkel lehet belépni az eurózónába.

Mint Beke Károly, a Portfolio elemzője az InfoRádióban rámutatott, ezek

• a 3 százalék alatti költségvetési hiány
• a 60 százalék alatti GDP-arányos államadóssági ráta
• az alacsony infláció – a legjobban teljesítő 3 ország hozamát nem haladhatja meg egy bizonyos mértéknél (1,5 százalék) jobban a pénzromlás üteme
• alacsony kamatszint – a legjobb inflációjú tagállamokhoz képest 2 százalékkal lehet eltérni felfelé.

Jelenleg a fenti feltételek közül egyetlenegyet sem teljesít Magyarország, így euróbevezetésről beszélni az elemző szerint nem reális rövid távon.

A teendők közül a legsürgetőbbnek a költségvetés rendbetételét nevezte, amint erről Magyar Péter is beszélt nemzetközi sajtótájékoztatóján hétfőn; ez csökkentené a kamatlábakat, az állampapírok hozamait és az inflációt is, ennek következtében állhatna csökkenő pályára az államadósság is, mivel egymást gerjesztő folyamatokról van szó. A kulcs tehát, ahol el kell indítani ezt a folyamatot, az a költségvetés.

A céldátum kijelölésével kapcsolatban Beke Károly leszögezte, az önmagában nem javítja a gazdasági mutatókat, de bizalmat tud kiváltani a piacokból, a befektetők körében, ahogy azt is látni az elmúlt napokban, hogy a forint is erősödőben van. Ezen felül a céldátummal kapcsolatban kiemelte: annak reálisan elérhetőnek kell lennie, hisz az alapján derülhet ki, hogy az új kormány mikor és hogyan akarja az addig elvezető részcélokat elérni, elsősorban tehát a költségvetési hiány pályájával kapcsolatban a 2028-ig terjedő időszakban.

„Ha a 2020-as évek végére sikerülne eljutni arra a szintre, hogy van egy 3 százalék körüli költségvetési hiányunk, egy csökkenő államadósság-rátánk, egy mérsékelt inflációnk és mérsékelt állampapír-hozamunk, akkor lehet azon gondolkodni, hogy érdemes-e belépnünk az úgynevezett ERM-2 árfolyamrendszerbe; az eurózónába lépés előtt két évet el kell tölteni ebben az árfolyamrendszerben, ez gyakorlatilag a devizaárfolyam stabilitását hivatott szolgálni, azt, hogy az euró bevezetése előtt ne legyenek nagy kilengések az árfolyamban. Ha az ERM-2-t el lehet érni 2029-re, 2030-ra, két évre rá lehetne bevezetni az eurót” – részletezte Beke Károly.

Pedig az elemző szerint volt már, hogy közel voltunk a kritériumoknak való megfeleléshez, csakhogy

• 2010-ig a kormány kommunikációs szinten szeretett volna eurót, de mindig „öt év múlva”
• a 2010-es évek végére valamennyi feltételt teljesítette Magyarország, de onnantól hiányzott a politikai akarat; 2018-2019-ben fegyelmezett költségvetés mellett csökkenő államadóssági pályán jártunk, de nem volt politikai akarat, ami most hiába van meg, a feltételek teljesítésétől már távol van az ország.

Van egyébként példa olyan esetre is, hogy egy ország anélkül is beléphetett az eurózónába, hogy teljesítette volna a feltételeket, de ezt az elemző szerint az Európai Központi Bank „nem szereti”.

„Van valamilyen szintű rugalmasság ebben a kritériumrendszerben, tehát ha például az államadósságban azt látják, hogy csökkenő pályán van 3-5 éves időtávon, de nem érte még el a 60 százalékot, mégis van egy csökkenő pálya, és a kormány elkötelezett a további csökkentés mellett, akkor elképzelhető egy pici engedmény. A magyar államadóssági ráta sem érte el egyébként a 60 százalékot a 2010-es évek végére, de ha kezdeményeztük volna, akkor beengedték volna Magyarországot az eurózónába. Én most is erre számítok” – vázolta Beke Károly.

De hogy a kormány eredményeket tegyen le az asztalra, arra mindenképpen szükség lenne, elsősorban a költségvetés területén.

A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Sipos Ildikó készítette.