Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás

Tízezerből 248 menedékkérőt küldtek vissza Magyarországra

Németországból az idén szeptember végéig 10 082 menedékkérőt akartak visszaküldeni Magyarországra az uniós menekültügyi szabályok alapján, és 248 esetben volt sikeres az eljárás - írta a Die Welt című német lap a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) kimutatása alapján.

A BAMF januártól szeptember végéig pontosan 40 ezer menedékkérő visszaküldését kezdeményezte a dublini rendelet alapján, amely főszabályként előírja, hogy abban a tagállamban kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, amelyben regisztrálták a kérelmező belépését az EU területére.

A 40 ezer ember közül 2860-at sikerült visszaküldeni az illetékes tagállamba, ami azt jelenti, hogy 7,15 százalékban vezetett eredményre az igen hosszadalmas eljárás. A legtöbb embert Magyarországra próbálták visszaküldeni, a sikeres eljárások aránya 2,45 százalék.

A BAMF kiemelte, hogy többnyire nem az adott tagállam ellenállása miatt bukik el a kezdeményezés, ugyanis sok menedékkérő megtámadja az átadásról szóló határozatot bíróságon, amely felfüggesztheti vagy meg is szüntetheti az eljárást. Sokan pedig eltűnnek a hatóságok elől, ami azért gond, mert féléves - egyes esetekben másfél éves - németországi tartózkodás után automatikusan Németországra száll a kérelem megvizsgálásának felelőssége, vagyis már nem lehet visszaküldeni őket abba a tagországba, ahol az EU területére léptek.

Más tagállamok az idén szeptember végéig 24 435 menedékkérő Németországba küldését kezdeményezték, és 9688-at sikerült is átadni, ami csaknem 40 százalékos arányt jelent. A legtöbb ember - 4351 menedékkérő - átadását Svédország kezdeményezte, közülük 3254 vissza is került Németországba.

A BAMF rámutatott: idén fordul elő első alkalommal, hogy a társországok több menedékkérőt küldenek vissza Németországba, mint Németország más uniós tagállamokba.

Címlapról ajánljuk

Minden bizonytalan Vlagyimir Putyin körül, csak találgatnak a hírszerzők

Belső hírszerzési források és kormányzati tisztségviselők között nincs egyetértés Oroszország távlati katonai céljait illetően. Míg egyes jelentések szerint Vlagyimir Putyin továbbra is igényt tart egész Ukrajnára, addig a hírszerzési igazgató szerint Moszkva elkerülné a közvetlen konfliktust Európával.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Itt a fordulat előszele: szűk esztendők jönnek 2026-tól a világ több nagy gazdaságában

Itt a fordulat előszele: szűk esztendők jönnek 2026-tól a világ több nagy gazdaságában

A feltörekvő gazdaságok 2025-ben a várakozásokat felülmúló teljesítményt nyújtottak, amelyet főként a külkereskedelem bővülése, a finanszírozási feltételek javulása és az állami ösztönző intézkedések hajtottak - áll a BNP Paribas elemzésében. A szervezet közgazdászai szerint ugyanakkor 2026-ban fordulat következik: az országok egyre inkább érezni fogják a vámháború negatív hatásait, a monetáris lazítás keretei többnyire kimerültek, az állami ösztönzésnek pedig egyre inkább gátat fog szabni az országok növekvő adósságállománya és megbillenő egyenlegei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×