A Deutsche Welle újságírói Ankarában előzetesen egyeztették a témákat az ifjúsági és sportügyekben illetékes miniszterrel. Az interjú során azonban szóba került a női egyenjogúság kérdése is, ami alighanem felingerelte Akif Csatagaj Kilicset és feltehetően ez váltotta ki a miniszter azon döntését, hogy a felvételt mégse közvetítse a Deutsche Welle. A két német újságíró megütközött Akif Csatagaj Kilics különös döntésén, mire a miniszter munkatársai elkobozták a kép- és hanganyagot.
A szokatlan lépésre Deutsche Welle azzal válaszolt, hogy követelte a felvétel haladéktalan visszaszolgáltatását, amit a török hatóságok megtagadtak. Erre a berlini kormány közvetlen fennhatósága alá tartozó rádió- és tévéállomás pert indított az ifjúsági és sportügyekben illetékes minisztérium ellen Ankarában.
A Deutsche Welle lépését a kancellár szóvivője is helyesnek nevezte és ostorozta a sajtószabadság csorbítására tett kísérletet. Berlin és Ankara között feszültté vált a viszony, miután a német törvényhozás a nyár elején szabályos népirtásnak nyilvánította az örmények kiirtását az egykori török birodalomban az első világháború idején. Megtorlásként az ankarai kormány megakadályozta, hogy német képviselők meglátogassák a kelet-törökországi Incsirlik NATO támaszponton állomásozó német légikötelék katonáit.
Időközben azonban a kancellár kijelentette, hogy a törvényhozás népirtásra vonatkozó határozata jogilag nem köti a kormányt, mire Ankarában is békülékenyebb hangnemet ütöttek meg és kilátásba helyezték az incsirliki légitámaszpont felkeresésének engedélyezését. Berlinben remélik, hogy a legújabb médiaviszályt végülis sikerül rendezni.