eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Megszorítások a migrációs válság miatt

Az Európai Unió szegényebb, főként keleti tagállamaitól vonhatnak el a jövő évi fejlesztési forrásokból a migrációs válság kezelésére az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács hétfői döntése értelmében. A Reuters brit hírügynökség szerint a költségvetési megszorítást a kelet-európai országok is elfogadták.

Az Európai Unió 2017-es költségvetéséről tárgyaló politikusok az Európai Bizottság javaslatának eleget téve szavazták meg, hogy növelik a váratlan mértékű migrációs válságra fordítandó összeget.

A döntés értelmében az idei évhez képest a jövőre 25 százalékkal több, 5,2 milliárd euró (egy euró mintegy 310 forint) forrás jut az unió külső határainak védelmére, a menekültek áthelyezésére és a migránsok integrációjára. Emellett 2,2 milliárd eurót fordíthatnak a migráció okainak Európán kívüli kezelésére.

A tagállamok megállapodtak, hogy a hiányzó összeget egyéb kiadásoktól és az unió kevésbé fejlett országoknak nyújtandó forrásaitól vonják el. Az érintett országok esetenként 24 százalékkal kaphatnak kevesebbet a jövő évi fejlesztési forrásokból.

Egyes vélekedések szerint a fejlesztési források megvonása lehetséges büntetés azokkal az országokkal szemben, amelyek - mint a Reuters fogalmaz - nem szolidárisak az unió többi országával és nem vesznek részt kellő mértékben migrációs válság kezelésében. Azonban a kelet-európai országok képviselői elfogadták a költségvetési megszorítást, amely számos ágazat, köztük a mezőgazdaságra és a kutatásokra szánt támogatások csökkentését is érinti.

Augusztus elején uniós támogatási pénzek megvonását sürgették német európai parlamenti képviselők azoktól a tagországoktól, amelyek véleményük szerint nem tanúsítanak szolidaritást az EU menekültpolitikájában.

Inge Grässle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának kereszténydemokrata elnöke úgy vélekedett, hogy meg kell vonni a támogatási pénzeket azoktól a tagállamoktól, amelyek - mint fogalmazott - nem tartják tiszteletben az európai jogot, továbbá azoktól a tagországoktól, amelyek nem közreműködnek kielégítően a menekültek átvételében vagy regisztrálásában.

Hasonlóan nyilatkozott Alexander Graf Lambsdorff is, a parlament szabaddemokrata (FDP) alelnöke. Augusztusi javaslata szerint a német kormánynak az uniós költségvetés tervezett őszi felülvizsgálatakor fel kell lépnie annak érdekében, hogy az olyan nettó haszonélvező országok, mint Lengyelország és Magyarország a menekültkérdésben szolidáris magatartást tanúsítsanak és tiszteletben tartsák az európai értékeket.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×