Infostart.hu
eur:
378.57
usd:
321.45
bux:
124714.69
2026. február 24. kedd Mátyás

Biztosan nem tiltják be Franciaországban a burkinit

Francois Hollande francia államfő élesen bírálta csütörtökön a jobboldali ellenzéket, amiért "jogi csűrés-csavarásokat" javasol a terrorizmus elleni harcban.

"Nem lesz alkalmi törvénykezés, amely egyszerre alkalmazhatatlan és alkotmányellenes" - mondta a köztársasági elnök, utalva arra az ellenzéki javaslatra, amely törvénnyel tiltaná be a teljes testet elfedő fürdőruha, a burkini viselését nyilvános helyeken.

A terrorizmusnak a demokráciára jelentett fenyegetéséről rendezett párizsi konferencián Francois Hollande úgy vélte, hogy a közbiztonságra hivatkozva Franciaország nem engedhet a jogállamiságból, és nem korlátozhatja a szabadságjogokat.

Az elnök ezzel egyértelműen az ellenzéknek és azon belül is elődjének, Nicolas Sarkozynek válaszolt, aki a július 14-i, 87 áldozatot követelő nizzai iszlamista merénylet óta a burkini betiltásához hasonlóan több olyan javaslatot is megfogalmazott a "franciák jobb védelmére", amelyekhez alkotmánymódosításra lenne szükség.

"Az alkotmányos elvek nem jogi csűrés-csavarások" - üzente az államfő elődjének, aki maga használta a kifejezést, amikor alkotmánymódosítást igénylő terrorellenes intézkedéseket követelt.

Nicolas Sarkozy korábban elítélte "a jogi csűrés-csavarásokat", az alkotmányosságra való hivatkozásokat, miközben szerinte "kíméletlen háborút kellene vívni azon dzsihadisták ellen, akik Franciaországra támadnak".

Cannes-ban jelent meg először július 28-án az az önkormányzati rendelet, amely megtiltotta a fürdőzést a város strandjain azoknak, akik "nem a szekularizációnak és a jó erkölcsöknek megfelelő öltözéket viselnek". Ezt követően további harminc, többségében jobboldali vezetésű tengerparti település döntött hasonló jellegű intézkedésről, ami heves politikai vitát váltott ki országos szinten. A tiltást a jobboldal vezető politikusai mellett Manuel Valls szocialista kormányfő is támogatta, kormányának több női tagja viszont ellenezte. Végül a legfőbb közigazgatási bírósági szerv, az Államtanács a burkinitilalmat arra hivatkozva függesztette fel, hogy az ellentétes a szabadságjogokkal.

"A szekularizáció elvében semmi nem áll szemben az iszlám gyakorlásával Franciaországban, ha az tiszteletben tartja a törvényt" - mondta az elnök. "Hogy az iszlám tud-e úgy alkalmazkodni a szekularizációhoz, ahogy azt előtte megtette a katolicizmus, a református vallás, a zsidóság? Az én válaszom az, hogy igen, egyértelműen igen" - tette hozzá Francois Hollande az állam és egyház szigorú szétválasztását kimondó, 1905-ben elfogadott törvényt megelőző időszakra utalva.

"A kérdés ugyanakkor a köztársaság számára is felmerül: készen áll-e befogadni egy olyan vallást, amely több mint egy évszázaddal ezelőtt még nem volt várható, hogy ilyen mértékű lesz? Arra is az a válaszom, hogy igen, egyértelműen igen" - folytatta az államfő.

Franciaországban az elmúlt másfél hónapban három olyan dzsihadista merényletet hajtottak végre, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet vállalt magára. Közülük a legtöbb áldozattal a július 14-i nizzai támadás járt, amelyben 87-en vesztették életüket. Tavaly 147-en haltak meg iszlamista terrorcselekményekben az ország területén. Miután a terrortámadások miatt heves közéleti vita folyik a muzulmánok és az iszlám szerepéről a társadalomban, Francois Hollande megjegyezte, hogy az iszlamista terrorizmus első számú áldozatai maguk a muzulmánok.

"Mielőtt hozzánk elértek, a dzsihadisták a saját vallásukat támadták meg. A muzulmánok mindenhol az iszlamisták áldozatai. Így van ez Franciaországban is, ahol a halottak és a sebesültek között is látjuk, hogy a muzulmánok megfizetik a sarcot a terrornak" - fogalmazott Francois Hollande.

A köztársasági elnök elmondta: nem fogja hagyni, hogy Franciaország arculatát "tovább rombolják a következő hónapokban vagy években", ami elemzők szerint egyértelműen arra utal, hogy Francois Hollande indul a jövő évi elnökválasztáson, jóllehet ezt hivatalosan még nem jelentette be.

Címlapról ajánljuk
Fordulatok egymásutánja – Hogy tart máig is a néhány naposra tervezett ukrajnai háború?

Fordulatok egymásutánja – Hogy tart máig is a néhány naposra tervezett ukrajnai háború?

Négy évvel ezelőtt, 2022 február 24-én az orosz hadsereg több irányból is benyomult Ukrajnába. A hivatalosan különleges katonai műveleteknek nevezett akció azonban váratlanul heves ellenállásba ütközött, és idővel borzasztó áldozatokat követelő felőrlő háborúvá alakult át, amelynek a végét még mindig nem látni – íme a négy éve tartó háború eddigi kulcspillanatai!

Újabb napot csúszik a Barátság kőolajvezeték újraindítása, Ursula von der Leyen is megszólalt

Ismét későbbre, február 26-ra halasztotta az ukrán fél a Barátság kőolajvezeték újraindításának időpontját – közölte a szlovák gazdasági minisztérium. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra kérte Volodimir Zelenszkijt, hogy gyorsítsa fel az orosz támadás során megrongálódott Barátság vezeték javítási munkáit.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×