Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
322
bux:
131491.8
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Hibás a brit menedékkérelmek harmada

Nagy-Britanniában a menedékkérelmek harmadát szabálytalanul, olyan emberek nyújtják be, akik egy ideje már illegálisan vagy lejárt vízummal tartózkodnak az országban.

A brit belügyminisztérium adatait ismertetve a The Times című napilap hétfőn arról írt, hogy a 2004 és 2014 között benyújtott menedékkérelmek 36 százaléka - 231 100-ból 83 912 - származott olyan migránsoktól, akik csak az után folyamodtak menekültstátusért, hogy a hatóságok elfogták őket. A statisztikák azt mutatják, hogy azok is jó eséllyel maradhatnak Nagy-Britanniában, akiknek lejárt a tartózkodási engedélyük: hozzávetőleg 19 200 esetben garantáltak számukra menedéket vagy valamilyen formában a további ott tartózkodást.

A Nagy-Britanniából tavaly kiutasított 5238 menedékkérő 70 százaléka csak az után nyújtotta be menedékkérelmét, hogy a hatóságok illegális bevándorlónak minősítették őket, vagy kiderült róluk, hogy lejárt a vízumuk. Ez 58 százalékos növekedés 2009-hez képest.

A lap szerint az adatokat sokan úgy értelmezik, hogy a brit menekültügyi rendszerben nagy a visszaélés veszélye. A The Times emlékeztetett arra, hogy Theresa May miniszterelnök a Konzervatív Párt tavalyi kongresszusán - akkor még belügyminiszterként - azt mondta, más európai országokkal és az ENSZ-szel együttműködve felül kellene vizsgálni a menekült- és az oltalmazotti státust. Akkor azt hangsúlyozta, hogy nagy különbség van egy - az Iszlám Állam terrorista szervezet vagy Bassár al-Aszad elnök zsarnoksága elől menekülő - szíriai család vagy épp egy olyan diák között, aki az után kér védelmet, hogy kiderült, lejárt a vízuma.

A The Times felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, több oka is lehet annak, hogy a migránsok nem folyamodnak azonnal menedékért, ahogy megérkeznek Nagy-Britanniába. Egyesek súlyosan traumatizáltak, mások lehet, hogy az embercsempészek markában vannak, netán modern kori rabszolgaként tartják őket. Azoknak is lehet jogos a kérelmük, akiknek lejárt a vízumuk: előfordulhat például, hogy hazájukban jelentősen megváltoztak a politikai viszonyok, így veszélyes lehet a visszatérés számukra. A belügyminisztériumnak attól függetlenül kell minden egyes esetet megvizsgálnia, hogy mikor nyújtották be a kérelmeket.

Nagy-Britanniában a 2010-es 11 ezerről 2015-re 26 ezerre emelkedett az elbírálásra váró menedékkérelmek száma a tárca statisztikái szerint. Konzervatív képviselők felhívták a figyelmet arra: akik csak ki akarják játszani a rendszert, hogy meghosszabbítsák tartózkodásukat a szigetországban, azok számára teszik nehezebbé, hogy megkapják a szükséges segítséget, akik valóban rászorulnak.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×