Infostart.hu
eur:
368.95
usd:
336.44
bux:
0
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

A magyarok látják a legsötétebben a Brexit hatásait

Az uniós országokban 58 százaléknyian vélik úgy, hogy az Európai Unió szempontjából az angolok kilépése rossz döntés volt, és csaknem ugyanennyien állítják, hogy ez Nagy-Britanniára nézve kedvezőtlen, 50 százalék szerint pedig a saját országukra vonatkozóan negatív. A magyarok 49 százaléka tartja a Brexit-et kedvezőtlennek az angolokra nézve és sokan, 63 százaléknyian pedig az unió jövőjét tekintve értékelik kritikusan – derül ki az Ipsos legfrissebb felmérésének eredményeiből.

 Az Ipsos 16 országban végzett felmérése bepillantást nyújt abba, miként reagáltak a Brexitre más országok, s hogy mi következik most Nagy-Britannia és az EU számára. A nemzetközi online közvélemény-kutatás Belgium, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és hét nem uniós ország (Ausztrália, Dél-Afrika, India, Japán, Kanada, Oroszország és USA) 65 év alatti felnőtt lakosa körében készült közel 13 ezer fő megkérdezésével. Mi, magyarok gondoljuk leginkább, hogy negatívan érinti a Brexit az Európai Uniót.

Az uniós országokban 58 százaléknyian vélik úgy, hogy az Európai Unió szempontjából az angolok kilépése rossz döntés volt, csaknem ugyanennyien, 55 százaléknyian állítják, hogy ez Nagy-Britanniára nézve kedvezőtlen, 50 százalék szerint a saját országukra vonatkozóan negatív. A magyarok válaszai két megközelítésben eltérők: az átlagnál kevesebben, 49 százaléknyian tartják a Brexitet kedvezőtlennek az angolokra nézve és sokan, 63 százaléknyian az unió jövőjét tekintve értékelik kritikusan. A magyarok fele is úgy látja, hogy országunk szempontjából ez egy negatív végeredménnyel járó népszavazás volt. Az unión kívüli országok lakossága kevésbé érzékeli ennek a lépésnek a negatív hatását.

Az uniós tagállamokban a válaszadók 39 százaléka szomorú a britek távozása miatt, s 13 százaléknyian örülnek ennek. Svédország polgárai a legelkeseredettebbek (48%), s a franciák a legkevésbé (25%). A magyarok 40 százalékát töri le a változás híre, míg 8 százaléknyian üdvözölték a Brexitet.

Az EU-tagállamokban 53 százaléknyian állítják, hogy a Brexit negatív hatást gyakorol majd az Unió gazdaságára, 54% szerint így gyengébb lesz az Unió egésze, míg 47 százalék szerint a kilépés következtében csökken az uniós befolyás a világban. A magyarok sokkal pesszimistábbak a Brexit hatásait illetően: 72 százalékuk szerint visszaveti az Unió gazdasági pozícióit, 62 százalék ítéli meg úgy, hogy az angolok távozásával gyengül az EU, s 66 százalék van azon a véleményen, hogy csökken az unió befolyása a nemzetközi folyamatokra.

A dominóhatástól való félelem a népszavazás előtt 48 százalékos volt az EU tagállamokban, míg azt követően kevesebben, 41 százaléknyian félnek további kilépésektől. A brit referendumot megelőzően a magyarok 55 százaléka gondolta, hogy a Brexitnek tovagyűrűző hatása lesz, a döntés után azonban már csupán 40 százaléknyian tartanak ettől.

Annak hatására, hogy az angolok elhagyják az EU-t, a tagállamok polgárainak 26 százaléka kevésbé választaná úti célként Nagy-Britanniát, a magyarok körében ez az arány 20 százalék.

Címlapról ajánljuk
Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Hogyan kerülhetjük ki a telefonos átverések legmodernebb változatait? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Paréj Áron had- és biztonságtechnikai mérnök, kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője.

Változás jön az inzulinkezelésben, a betegszervezetek örülnek

Üdvözli a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ) a korszerű inzulinkészítményekre történő terápiaváltás korlátainak eltörlését, az egészségbiztosító becslése szerint a támogatási rendszer átalakításából eredő többletkiadás a következő három évben elérheti az 5 milliárd forintot.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×