A Londonnal a "közeli jövőben valószínűleg folytatandó" V4-es egyeztetés során "civilizált módon értekeznének" az Egyesült Királyság távozásáról, valamint Európán belüli jövőbeli státusáról - mondta.
A V4 lehetséges bővítésére vonatkozó kérdésre válaszolva - amely például a katonai együttműködés keretében Romániára vonatkozna - Waszczykowski úgy reagált: a visegrádi csoporton belül ma "nincs olyan légkör, amely intézményes bővítést tenne lehetővé", ugyanakkor továbbá is lehetséges az úgynevezett V4 plusz formátum alkalmazása. Ilyen módon a tagországok többek között a Benelux-államokkal és a közép-ázsiai országokkal tárgyaltak már.
A lengyel külügyminiszter nem zárta ki "új formátumok" létesítését; az inkább biztonságpolitikai jellegű koalíció szerinte a NATO keleti szárnyán fekvő országokat ölelné át.
A varsói csúcson pénteken bejelentett döntést - amely szerint Lengyelországban és a balti államokban a NATO négy, összességében mintegy 4 ezer katonából álló zászlóaljat állomásoztat rotációs rendszerben - Waszczykowski úgy értékelte: nyilvánvalóan nem olyan erőről van szó, amely "képes lenne más állam egész hadseregét feltartóztatni".
Mindazonáltal a lengyelországi zászlóalj más NATO-egységekkel - többek között a 2014-es newporti csúcstalálkozó értelmében lengyelországi parancsnokságokkal is működő gyorsreagálású erőkkel, a 2017 folyamán a kelet-közép-európai országokban telepítendő mintegy 4200 tagú amerikai páncélos dandárral, valamint a rakétapajzs 2018-ban létesítendő lengyelországi elemét védő amerikai katonákkal - együttvéve "komoly erővé" válhat - vélte a lengyel külügyminiszter.
Waszczykowskit megkérdezték, hogy a V4 egységes-e, miután Magyarország és Csehország nem támogatta NATO-egységek kelet-közép-európai állomásoztatását. Ezek az országok "nem folyamodtak a katonai erők állomásoztatásáért, de nem is akadályoztak meg másokat az erre irányuló törekvésekben" - válaszolt, hozzátéve, hogy "ezen a téren nagyon jól áll az egység".
A visegrádiak külügyminiszteri tanácskozását a varsói NATO-csúcs második napja elején tartották meg. A csúcstalálkozót 28 tagország állam-, illetve kormányfőinek részvételével, Jens Stoltenberg elnökletével rendezik. A magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti.